Mit tett és mit nem tett az új városvezetés az elmúlt egy évben?
Ígéretek kontra cselekvés
A kampány során száznál több ígéret hangzott el, többségükben egyéni lakossági igényeket próbáltak kielégíteni, de néhány eleme a teljes lakosságot is érintette. Ilyen volt például a tízezer forintos ajándékutalvány, amely kettős hasznot kívánt elérni, önkormányzati forrásból fellendíteni az önkormányzat szolgáltatási körébe tartozó tevékenységeket. Ilyenek a kulturális programok, a fürdő stb.
Az utalványosztás elmaradt, mint oly sok ígéret, és a lakosság támogatása is ellentmondásosan jelent meg. Nem léptette életbe az önkormányzat az előző testület rendeletét az adócsökkentésről, így valójában adóemelést hajtott végre a támogatás helyett.
Látszattevékenység és rombolás
Hasonlóan ellentétes hatást váltott ki a Gyógyfürdőnk tervezett fellendítése is. A helyiek ösztönzése helyett még a távolból idelátogatók elijesztése is bekövetkezett. Az országos fürdőszövetség 5%-os belépődíj emelési javaslata ellenére Hajdúnánáson 15%-os díjemelés következett be, arra hivatkozva, hogy a közelmúltban nem volt díjemelés.
A hivatkozás is csupán azt tükrözi, hogy a vezetés nem követte a város eseményeit, mert 2024 januárjában volt díjemelés. A törekvés a fürdőben sem a költségek csökkentését célozta, megemelt vezetői bérek, közel féléves késéssel üzembe helyezett napelem park, sokkal inkább úgy tűnik, mintha a fürdőnk szándékos lerombolása folyna.
Igaz ugyan, hogy a 40 fokos hőségben próbálkoztak a fű locsolásával és néhány látványjavító intézkedéssel, kerítés borítása nádszövettel, de a meghozott intézkedések sokkal inkább a látogatói létszám csökkenését, mint növekedését eredményezték.
A hátrahagyott 2.4 milliárd forintnyi fejlesztési forrás megvalósítás helyett átütemezési kérelmeket hozott, helyette viszont apró látványintézkedések születtek, néhány pad lábazatának megemelése a temetőben, szakorvosi rendelő előtti virágos park helyett zúzottköves kiülő valósult meg.
Rendre elmaradt a város közterületeinek karbantartása, meglévő szerződéseket bontott fel egyoldalúan, majd kétszeres áron sem talált partnert a munkálatokhoz. Hasonlóképpen egyoldalúan bontott aláírt szerződéseket a fürdőben, csupán a fürdő területén üzemelő szolgáltatók jóindulatán múlt, hogy komoly bírósági perek nélkül sikerült megúszni a hatalmi arroganciával megvalósuló szerződés bontásokat.
Az eladott önkormányzati gépek, eszközök, valamint a közmunkások átirányítása a mezőgazdaság idénymunka igényének megfelelően (ha többet akartok keresni, menjetek idénymunkára a családi nagyüzembe) szintén nem a város fenntartását, üzemeltetését, fejlesztését szolgálták.
Ugyanezt a látszattevékenységet jelzik a rendre hangsúlyozott, feljelentések, ad hoc bizottság és politikai támadások sorozatai is. Szépen sorba, minden feljelentésről kiderül, hogy alaptalan, nem történt törvénytelen lépés a korábbi időszakokban. Az önkormányzat sorra veszti el a pereket, a bíróság kártérítésre kötelezi a városvezetést, amit közpénzekből teljesítenek.
Kulturális programszervezővé avanzsált polgármester
A bérkiáramlás jelentős növelése mellett még egy területre sikerült a korábbinál és a tervezettnél is nagyobb forrásokat összpontosítani: koncertek, kulturális programok, rendezvények. Mind tevékenységében, mind kommunikációjában ez a tevékenység a Polgármester Asszony szinte kizárólagos hangsúlyává nőtte ki magát.
Posztjainak közel 80%-a a koncertekről, mozikról, kulturális programokról szól, teljesen háttérbe szorítva, kiszolgáló személyzetté degradálva a területen dolgozó Pro Cultura Nonprofit Kft. tízegynéhány főt foglalkoztató gárdáját.
Giga koncertek és saját rendezvényként előadott utcazenei fesztivál, költséges rendezvények nyelik el a 70 millió forinttal megemelt kulturális költségvetést. mindezt egyszemélyes sikerként és eredményként előadva!
Folyamatosan elhibázott személyzeti kérdések
A központosított média terén bekövetkezett változások, a cenzúra és a vezetők gyakorinak mondható váltása jelzi, hogy kevesen tudnak azonosulni a Polgármester vezetési módszereivel, ide-oda kapkodó önfejűségével, szakmai és emberi hiányosságaival. Ezért volt a sok felmondás, a hivatal szakembereinek távozása, és a gyakori vezetői cserék is ezt tükrözik.
Az által kinevezett fürdővezetőben sem bízott, napi szinten, rendszeresen kézi vezérléssel ellenőrizte, irányította a fürdő tevékenységét. Persze itt is kiütközött a felsővezető szakmai és emberi tapasztalatainak hiánya, vagdalkozó, kapkodó, átgondolatlan lépései.
Miről nem esik szinte egyetlen szó sem a városban?
Meghirdetett tervei szociális támogatásról, érzékenységről papolnak, de hogy mindezt miből, hogyan arról szó sem esik. Milyen legyen Hajdúnánás a jövőben? Mit teszünk érte? Hogyan tovább? Kellenek-e munkahelyek?
A bizonyítottan kampányfogásnak minősülő akkumulátor gyárak tagadásán kívül fel sem merül a cél, elképzelés, lehetőségek és források kérdése. Sem demográfiai kérdésekre, sem foglalkoztatási feladatokra nem ad érdemi választ a városvezetés.
Úgy tűnik, ezek a kérdések valóban nem bírnak akkora jelentőséggel, hogy elérjék a jelenlegi városvezetés ingerküszöbét. Vagy mégis inkább igaz az, hogy alvóvárossá akarja korlátozni Hajdúnánás jövőjét?
Erre utalnak a látszatfejlesztések és a megnyert nagyösszegű pályázatok elhanyagolása is. Nem lehet pénz kérdése, mert 100%-os támogatottságúak ezek a pályázatok, tehát pótlólagos pénzigénnyel nem bírnak. Akkor miért árusítják ki a városi vagyont, eszközöket, járműveket, gépeket, stratégiai jelentőségű ingatlanokat?
A többszörös pazarlás eredménye, hogy az önkormányzat fizetésképtelenné válik, több tízmilliós kifizetetlen számlái vannak, gyakran még az őket támogató helyi vállalkozók elvégzett munkáját, kibocsátott számláit sem tudják rendezni.
Ezt a városvezetés városbarát, vállalkozóbarát tevékenységként hirdeti meg!
Hát ezért kellett a változás Hajdúnánáson!