Június 29-e, Szent Péter és Pál apostolok ünnepe az aratás kezdetét is jelzi a hagyományos mezőgazdasági közösségekben. E naphoz kapcsolódva került megrendezésre másfél évtizeden keresztül a hajdúnánási hagyományőrző aratónap, amelyen a város lakói nagy örömmel vettek részt minden évben.
Az aratás életünk természeti ritmusának szimbóluma, mely egyben emlékezés is az őseinkre, akik kézzel végezték a búzalevágás kemény munkáját.
A Nyakas Farm hagyománya
Az eseménynek éveken keresztül otthont adott a Nyakas Farm nem csupán a mezőgazdasági szakmaiság bemutatásának színtereként, hanem közösségi tér megteremtésével is. A Nyakas család – kiemelten Nyakas András – fontos szereplője volt a közös hagyomány ápolásának, hiszen a gazdaságuk területén minden aratónap megtartása lehetőséget biztosított, támogatta azt.
Minden évben a kaszakéssel kézi aratást mutattak be, lovas bemutatókkal és agrárfórumokkal gazdagították a programot, közösségi élményt nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt
Szintén jelentős szereplője volt az eddigi eseményeknek Szólláth Tibor polgármester. Állandó támogatójává, fővédnökévé vált az aratónapnak, személyes példájával hangsúlyozva azt a fontos küldetést, hogy a következő nemzedék is ismerje paraszti gyökereinket, ünnepelje az együttműködést és a közösséget.
Hagyomány és városvezetés – ellentmondások
A 2024. októbere óta eltelt csaknem egy év azonban különösen tanulságos volt: a jelenlegi városvezetés igyekezett és igyekszik nap mint nap kitörölni a város emlékezetéből azokat az eredményeket, melyeket a Szólláth Tibor vezette önkormányzat elért. Megszüntetett korábban több nagy múltú eseményt, nem említi meg még csak érintőlegesen sem azokat az alapokat, melyre építve sikeresen működhet tovább a város (a jelenlegi vezetés által elkövetett sorozatos hibák ellenére is).
A közvéleményben felmerülő aggodalmaknak köszönhetően az aratónapot nem merte eltörölni Bódi Judit és médiacsapata – vélhetően a lakosok határozott tiltakozása miatt.
Bódi Judit az aratónap megtartását nem kockáztatta meg – ennek nyomán a jeles nap eredeti szelleme mégis tiszteletben maradt.
Köszönet a Hadadi családnak a helyszín biztosításáért.
A „védnök” Bódi Judit, aki 2024 októberéig egyetlen városi közösségi rendezvényen, megemlékezésen, ünnepségen sem vett részt …
Elismerés illeti a lakosság döntő többségét: ők nem engedték, hogy eltűnjön évszázados kapcsolatunk a földdel, a munkával és eltűnjön az értékeinkre emlékezés. A közösségi nyomás és az egységes vélemény hatására a város vezetése kénytelen volt teret engedni a múlt tiszteletének.
Nézze meg a 2019. évi aratónap képeit
(addig amig az új vezetés el nem tünteti a város honlapjáról)
Elismerés a támogatóknak
Külön köszönet jár Szólláth Tibornak és Nyakas Andrásnak, akik kiemelt szerepet vállaltak abban, hogy az aratónapot másfél évtizeden keresztül megrendezhettük a városban, köszönet a Hadadi-családnak, hogy biztosítja az idei rendezvény helyszínét, infrastruktúráját.
Fontos megemlíteni azokat a sok-sok éve jelen lévő segítőket, kézműveseket, helyi szakembereket és civil szervezeteket is, akik nélkül hiányos lenne az esemény. A felnőtteket, gyermekeket foglalkoztató események, helytörténeti előadások, az aratási bemutatók mind-mind az ő áldozatos munkájuk eredménye.
Az aratás üzenete – a közösség ereje
Az aratónap legfontosabb értéke nem csupán a technikai bemutató – bár kaszakéssel kaszálni ma is nagy kihívás –, hanem az együtt töltött idő, a közös emlékezés, a közös ünneplés – az együttlét.. A Nyakas Farmon meghitt, hagyományokra épülő hangulat keveredett a mai modern közösség értékeivel. A lovas bemutató, a vetélkedők, a kézműves sátrak mind-mind azt üzenték: a múlt nemcsak múlik, hanem él – a mai emberben is ott él.
A Péter–Pál-naphoz kapcsolódó aratás gyakorlata igazán szimbolikus: az aratás kezdete – régen az új kenyér ünnepéhez kötődött – most is figyelmeztet bennünket arra, hogy az élet mély összefüggéseiben érték a közösség, a munka, a tisztelet. Szólláth Tibor és Nyakas András nevéhez fűződik, hogy ezek az üzenetek máig is hallhatók, láthatók voltak Hajdúnánáson.
Aratás Hajdúnánáson 2020-ban
A jövő reménye
Az idei aratónap remek visszajelzés a városlakóknak, hogy a hagyományőrzés nem pusztán emlékezés, hanem élő közösségi cselekvés. Az ünnep azt is üzeni: ha hagyományozni akarunk, akkor az nem múzeumi tárgy, hanem folytonos cselekvés – a városvezetés pedig akkor is dönthet egy esemény megrendezése mellett, ha a népakarat következetes.
Úgy tűnik – reményeinket élteti a városlakók öntudata – a program továbbra is megmarad, és számítani lehet arra, hogy a kézi aratás bemutatása, családi élmények fenntartása és a mezőgazdasági hagyomány jellemzi majd.
Mindez jó üzenet: Hajdúnánás nem engedi el a múltját, sőt, élővé teszi.
Legyen példa mindenki számára ez a tiszteletadás: a városlakók akarata, a Péter–Pál-napi aratás ne legyen csak múltidézés, hanem a közösségi jövő építésének egyik fontos eseménye is.