A hónapok neveinek titkos élete
Bármilyen szkeptikus is lennél, az év olykor barátságtalanul hosszúnak tűnik, és úgy érezheted, a február soha nem akar véget érni (pedig csak 28–29 nap van benne). De sokáig nem is volt 12 hónap: a legendák szerint Romulus, Róma mondabeli alapítója tíz hónapra osztotta az évet (március–december), aztán Numa Pompilius, a mitikus második király „toldott” hozzá januárt és februárt. Hogy miért lett pont 12? A látszólagos válasz: a holdciklusok és a napéjegyenlőségek összehangolása kényszerítő erő volt, de a valóságban ugyanúgy a politikai-vallási megfontolások hajtották a naptárreformereket, mint a … a sokféle mást is.
Ha valaha azon gondolkodtál, hogy miért épp március és nem mondjuk macskahónap a tavasz első képviselője, vagy hogy miért október a tízedik hónap ellenére csak a naptár nyolcadik hónapja volt egykor, akkor jó helyen jársz. Fogd a teádat (vagy kávédat), és merüljünk el együtt a naptári hónapok névadási kalandregényében – istenekkel, császárokkal és naptárjavításokkal.
Biztos? Gyere, nézzünk utána!
1. Január (Januarius)
Eredet és mitológia
A „Januarius” nevet Janus kétarcú istenről kapta, aki mindent lát: előre is, hátra is. Így ő a tökéletes „évkapu-őr”, aki visszanéz a lezárt évre és belépőket oszt az újnak.
Érdekesség: Janus tükrében
Állítólag Janusnak nemcsak két arca volt, de két nyelve is: a jóslásban járatlan rómaiak emiatt megkérdezték tőle, vajon milyen lesz a következő év. Janus csalafinta válasza lehetett, hogy „engem kérdezel?”, mire a jóslók rábólintottak – a válasz pedig az lett, hogy „rád bízom a dolgot”!
A magyar “Január”
- Magyar elnevezések: „Boldogasszony hava”, amely a Szűz Máriához kötött ünnepek miatt kapta ezt a nevet, illetve ritkábban „télhó”.
- Népi megfigyelések: Ha a január hideg, a tavasz enyhe lesz – vallották a gazdák.
2. Február (Februarius)
Eredet és ünnepek
A februári tisztulóünnep (Februa vagy Lupercalia) tisztulást és megújulást hozott: mágikus szertartásokkal tisztították meg a várost.
Érdekesség: a Lupercalia fiúverseny
A Lupercalia során fiatal férfiak futottak meztelenül a Palatinus dombon, miközben bőrszíjakból (februa) vertek körbe-körbe – hogy a nők termékenyebbek legyenek. Ez a verseny egészen a kereszténység elterjedéséig tartott.
A magyar “Február”
- Magyar elnevezések: „Böjtelő hava”, „jégbontó hava”.
- Népi megfigyelések: E hónapban kezdődött a böjt előtti dőzsölés, innen ered a „farsang” is.
3. Március (Martius)
Eredet és háborús bohózat
Mars, a háború istene, rómaiak szerint „újjászületésért” is felelős volt. Ebből kifolyólag márciusban indultak a hadjáratok – hadat viselni pedig mindig jó ürügy egy kis rossz időre.
Érdekesség: a marsi lóháton
Nero császár állítólag azt tervezte, hogy márciusban hadseregével az isteni Mars szentélyébe vonul, de a papok ezt ellenezték: „császár úr, ne zavarja az istent!”. Nero visszakozott, de annyira bosszús lett, hogy egy helyi bordélyházat szentelt házzá alakíttatott – a prostituáltaknak is kijár ugyanis a „tisztulás”.
A magyar “Március”
- Magyar elnevezések: „Böjtmás hava”, „tavaszelő hava”.
- Népi megfigyelések: A „Tízborjú hónapjának” is hívták: ha tíz napig hideg marad, hosszú tél jön.
4. Április (Aprilis)
Eredet: nyíló természet
Valószínűleg az aperire (kinyitni) szóból ered – a fák rügyezését, virágzását idézi. Más elmélet szerint Aphrodité görög istennő neve keveredett bele.
Érdekesség: a bolondok napja
A rómaiaknál már létezett egy „bolondok napja” április 1-jén, amikor az emberek tréfákat űztek egymással. Innen eredeztetjük a mi áprilisi bolondok napját is.
A magyar “Április”
- Magyar elnevezések: „Szent György hava” (ápr. 24.), de gyakran „tavaszhó”.
- Népi megfigyelések: Ha áprilisban sok a nap, a bort ősszel jól lehet inni.
5. Május (Maius)
Eredet: a növekedés ünnepe
Maiát, a termékenység istennőjét tisztelték, innen kapta a hónap a nevét. A tavasz teljessé válását ünnepelték.
Érdekesség: a római koronázás
Májusban hordtak először virágkoszorút: állítólag a ludi florales (virágünnep) során olyan szép lett a főpap koronája, hogy aztán mindenki átvette a szokást, még a legkeményebb római hadvezérek is „májusfát” állítottak – ami persze nem fa, csak egy virágfüzér.
A magyar “Május”
- Magyar elnevezések: „Pünkösd hava”, „tavaszhó”, „ígéret hava”.
- Népi megfigyelések: A májusi eső aranyat ér – mert felüdíti a földet és szép lesz a termés.
6. Június (Junius)
Eredet: Juno védnöksége
Juno, a házasság és család istennője után nevezték – innen a júniusi esküvők népszerűsége.
Érdekesség: esküvői babona
Római szokás volt, hogy ha júniusban kötötted a házasságot, a védnökasszony Juno megvédte a frigyet. Így született a mai „júniusi esküvő szerencséje” babona.
A magyar “Június”
- Magyar elnevezések: „Szent Iván hava” – ivó-, tűzugrás szokásokkal a napforduló körül.
- Népi megfigyelések: Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényből készült főzet mindent gyógyít.
7. Július (Julius)
Eredet: a nagy reform
A Quintilis (ötödik) hónapot Julius Caesar neve után keresztelték át. Ő hozta létre a Julián-naptárat is, amely majdnem tökéletesen igazodott a napévhez.
Érdekesség: a „naptárkölcsön”
Mikor Caesar bemutatta új naptárát, ravasz római szenátorok rákérdeztek: „Mi lesz, ha később hibát találsz?”, mire Caesar azt felelte: „Azt majd átrakjuk egyszer februárból!” – így lett a bokros teendők miatt rövid februárból kínzóan rövidebb.
A magyar “Július”
- Magyar elnevezések: „Áldás hava”, „aratóhónap”.
- Népi megfigyelések: Ha július havában sok a hőség, a tél enyhe lesz.
Hajdúnánási Aratónap 2018-ban a Nyakas Farmon:
8. Augusztus (Augustus)
Eredet: a császári dicsőség
Augustus Octavianusról nevezték el, mert ebben a hónapban aratott döntő győzelmet.
Érdekesség: a diadalív titka
Augustus felhúzatott egy diadalívet, de olyan büszke volt rá, hogy kivésettette – és el is lopatta egyes részleteit, hogy kevesebb legyen a másolási lehetőség. A diadalív ma is Firenze dombjain áll – legalábbis így tartja a legenda.
A magyar “Augusztus”
- Magyar elnevezések: „Újkenyér hava”, „nyárutó”.
- Népi megfigyelések: Az új kenyeret augusztus 20-án szentelik – Szent István napja miatt.
9. Szeptember (September)
Eredet: hetedik hónap
Septem = hét – amikor még Martius volt az év első hónapja.
Érdekesség: iskolakezdés római módra
A római diákok szeptemberben indultak iskolába, és a tanévnyitón ceremóniát tartottak: a tanárok tojáshéjból fröcskölték egymást a tudás jelképeként.
A magyar “Szeptember”
- Magyar elnevezések: „Földanya hava”, „szüret hava”, „őszelő”.
- Népi megfigyelések: Ha szeptemberben kétkedve néz a Hold, rossz bor lesz.
10. Október (October)
Eredet: nyolcadik hónap
Octo = nyolc – ez is az ősi római számozásból maradt.
Érdekesség: a római asztrológusok
Az október a Skorpió jegye volt: a római asztrológusok szerint, ha valaki ekkor születtél, az „mérges” természetű leszen.
A magyar “Október”
- Magyar elnevezések: „Magvető hava”.
- Népi megfigyelések: Az októberi szél végleg elsodorja a nyár emlékeit.
11. November (November)
Eredet: kilencedik hónap
Novem = kilenc – szenvedélyesen ragaszkodtak a rómaiak a számozáshoz, pedig már nem stimmelt.
Érdekesség: a szentek ünnepe
Mikor a kereszténység elterjedt, november 1-jén tartották mindenszentek napját – így a pogány őszi ünnepségek átvonultak ebbe a datálásba. A rómaiaktól átvették, de új tartalmat adtak neki.
A magyar “November”
- Magyar elnevezések: „Őszutó”, „Szent András hava”.
- Népi megfigyelések: Szent András napján vénasszonyok jósoltak – ha kukorica termett a bot tetején, kemény tél jön.
12. December (December)
Eredet: tizedik hónap
Decem = tíz – az utolsó a régi naptárban.
Érdekesség: a római téli napforduló
December 25-e körül tartották a napfordulót, amit a keresztény egyház Krisztus születésnapjának választott – okkal, mert a világosság születése szimbolikus.
A magyar “December”
- Magyar elnevezések: „Karácsony hava”, „álomhó”, „fagylágyító”.
- Népi megfigyelések: Karácsonykor a csillag állásából jósoltak: ha a csillagok fényesek, bő termés várható.
Látható, hogy a hónapnevek mögött nem pusztán számozás vagy unalmas hivatalosság rejlik, hanem történelmi alakok, istenek, ünnepek és népi hiedelmek százai. A latin-római elnevezések a birodalom hatalmáról és vallásáról mesélnek, míg a magyar névadások a paraszti lét rendjét, a természet és ünnepek összefonódását tükrözik.
Amikor legközelebb ránézel a naptárra, jusson eszedbe, hogy minden hónap egy apró időutazás: egy kis mitológia, egy csipet történelem és jó adag népi bölcsesség keveredik benne. Talán ezért is mosolygunk el néha, amikor kihúzhatjuk a februárt, vagy örülünk a májusi esőnek.
Forrás:
- Szent Iván éjszakája, Sóstói Múzeumfalu
- pexels.com
- wikimedia.com