Ha a “szakács” (apu, nagyapa, “jószomszéd”) nem kapkod munka közben, akkor bizony semmi közük nincs egymáshoz.
Slambuc vagy öhön? Vérre menő viták folynak arról, mi is az igazi neve ennek a széles körben ismert, de tájegységenként más-más néven emlegetett, és elkészítésében is különböző ételnek.
Nálunk az öhön az öhön.
„Az „öhön”, ahogy Hajdúnánáson nevezik, vagy másik ismert kiejtésformában „öhöm”,
avagy „öreglebbencs bográcsban”, vagy még ismertebb nevén a „slambuc” egy tésztából
és krumpliból készülő szalonnával ízesített pásztorétel. Bográcsban főzik, ha nem
bográcsban készítik, akkor nem nevezhető öhönnek vagy slambucnak. A hajdú-bihari
tájjellegű ételt valószínűleg a Hortobágyon készíthették először. A Hortobágyon kívül a
megye többi részein is ismerik és készítik, pl. Hajdúnánáson,”az öhönfőzés
fővárosában”, mely város a megyei értékké nyilvánítását kezdeményezte e roppant
népszerű helyi-, de Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Derecskén, Konyáron,
Sárrétudvariban, Létán, s Komádiban is közkedvelt- tájjellegű ételnek. (A laktatós
pásztorétel nem összekeverendő a krumplis tésztával.)„
No, de nézzük “tudományosan!
Galaburgyi vagy öhön? – Az örök vita egy tájjellegű étel neve körül
A magyar vidéki konyha egyik ikonikus fogása a pásztorételek közé tartozó tésztaalapú egytálétel, amelyet egyes vidékeken galaburgyinak, máshol öhönnek, megint másutt slambucnak neveznek. Bár az elnevezések különböznek, az alaprecept és az elkészítési mód nagy vonalakban megegyezik.
Eredet és történet
Ez az étel a pusztai pásztorok és szegényparaszti konyha hagyatéka, amelynek fő alapanyagai a krumpli, szalonna és lebbencstészta. A legegyszerűbb alapanyagokból készült, hiszen a pásztoroknak olyan ételekre volt szükségük, amelyeket könnyen magukkal vihettek és bográcsban elkészíthettek.
Hol, hogyan ismerik?
- Öhön (Hajdúság, főként Hajdúnánás) – A Hajdúságban szinte kizárólag öhönként emlegetik, és a helyiek ragaszkodnak ehhez az elnevezéshez.
- Slambuc (Hortobágy, Nagykunság, Jászság, Tiszántúl) – A hortobágyi pásztorok körében ez az elterjedt név. A híres Hortobágyi Slambucfőző Verseny is ezt a nevet viseli.
- Galaburgyi (Északkelet-Magyarország, Bodrogköz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei) – Ezen a vidéken a galaburgyi elnevezés honosodott meg.
Elkészítés módja
A főzés során a szalonnát kisütik, majd a zsírjában megpirítják az összetördelt lebbencstésztát, hozzáadják a felkockázott burgonyát, és vízzel felöntve, lassú tűzön, keverés nélkül főzik. Az étel sajátossága, hogy a végső szakaszban „hajtogatják”, vagyis a bogrács rázogatásával az alja folyamatosan pirul, míg az egész egybesült, ropogós tésztás réteggé válik.
Nem öhön
Öhön
Rekord!
Hajdúnánásnak rekordja is van ezen a téren, bár ha szakavatott öhön-hívők elolvassák a receptet, biztosan gondolnak egyet s mást magukban…
Akárhogy is, mi tartjuk az öhön (slambuc) főzés magyar rekordját!
A Gál Lajos és Hódos Antal vezette csapat
kb. 2.200 adag öhönt készített 2012-ben
Magyar rekord!
Összegzés
Bár az öhön, galaburgyi és slambuc (és társai) valójában ugyanannak az ételnek a különböző elnevezése, a helyi identitás szempontjából mindegyik névnek komoly jelentősége van. Egy biztos: akárhogyan is nevezzük, ez a szerény, mégis ízletes pásztorétel a mai napig népszerű, főként falunapokon, főzőversenyeken és hagyományőrző rendezvényeken.
Lassan itt is az ideje a tavaszi öhönfőzésnek!
(Forrás: Hajdúnánási értéktár)