Skip to content

Lázár Ervin és Radnóti Miklós

  • by

Két kiemelkedő tehetségű alkotónk született május 5-én: Lázár Ervin és Radnóti Miklós

Lázár Ervin (1936. május 5. – 2006. december 22.)

Lázár Ervin Budapesten született, de gyermekéveit a Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán töltötte, amely később írói világának meghatározó színterévé vált. Tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol magyar szakos tanári diplomát szerzett. Pályafutását újságíróként kezdte, majd az irodalom felé fordult, és hamarosan a magyar gyermekirodalom egyik legmeghatározóbb alakjává vált.

Műveiben gyakran ötvözte a valóságot a fantáziával, létrehozva egy sajátos, mesei világot, amelyben a humor és a mély emberi érzések egyaránt jelen vannak. Legismertebb művei közé tartozik A Négyszögletű Kerek Erdő, Szegény Dzsoni és Árnika, valamint A Hétfejű Tündér. Ezekben a történetekben különleges karaktereket és tanulságos eseményeket mutat be, amelyek nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is értékesek.

Lázár Ervin írásmódja egyedi és játékos, gyakran használta a groteszk és a szürreális elemeket, hogy mélyebb jelentéseket közvetítsen. Egyik idézete jól tükrözi írói hitvallását: „A mese nem hazudik, csak másképp mondja el az igazat.” E gondolat mentén alkotta meg történeteit, amelyekben a valóság és a képzelet határai elmosódnak, és az olvasó egy különleges világba csöppen.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal és Prima Primissima díjjal. Lázár Ervin öröksége ma is élő, művei generációk számára nyújtanak örömet és tanulságot.

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 4. vagy 9.)

Radnóti Miklós, eredeti nevén Glatter Miklós, Budapesten született. Születésekor édesanyja és ikertestvére életét vesztette, ami mély nyomot hagyott benne, és későbbi költészetében is visszaköszönt. Gyermekkorában elvesztette édesapját is, ezután nagybátyja nevelte. Tanulmányait a szegedi egyetemen végezte, ahol magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett.

Költészetét a klasszikus formák iránti tisztelet és a modern tartalmak ötvözése jellemezte. Műveiben gyakran foglalkozott az emberi szenvedéssel, a háború borzalmaival és a halál közelségével. Legismertebb versei közé tartozik a Tajtékos ég, a Hetedik ecloga és a Razglednicák. Ezek a művek mély érzelmeket közvetítenek, és az emberi lélek legmélyebb rétegeit tárják fel.

Radnóti Miklós életét tragikusan rövidre szabta a történelem. Zsidó származása miatt munkaszolgálatra hurcolták, és 1944-ben, egy halálmenet során, Abdánál kivégezték. Halála után megtalálták utolsó verseit tartalmazó noteszét, amelyben többek között a következő sorok olvashatók: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra.” Ezek a sorok mélyen megrázóak, és örök emléket állítanak a költő szenvedéseinek.

Radnóti Miklós költészete ma is élő és aktuális. Versei a humanizmus és az emberi méltóság melletti kiállás példái, amelyek generációkat inspirálnak. Munkásságát számos díjjal ismerték el, és emlékét irodalmi művek, emlékművek és intézmények őrzik.

Radnóti Miklós élte és öröksége iránt érdeklődők több alkalommal is részesei lehettek Tóth Péter Lóránt „versvándor” előadásának Hajdúnánáson is.

Tóth Péter Lóránt „versvándor” – úton

Tóth Péter Lóránt „Az erőltetett menet” útvonalát járta végig Bortól Abdáig Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából. Gyalogosan ment végig azon az útvonalon, melyen a költő is, aki ekkor mindössze 35 éves volt.
Tóth Péter Lóránt célja volt adózni a bori munkaszolgálatosok emléke előtt, népszerűsíteni Radnóti Miklós verseit, és ráirányítani a figyelmet a második világháború szörnyűségeire. Az útról film is készült, mely mindenki számára fontos tanulsággal szolgálhat.

Forrás