2025 nyarán történelmi esemény tanúi lehettünk: Kapu Tibor személyében újra magyar űrhajós lépett a világűrbe. Az esemény nemcsak tudományos és technológiai szempontból volt kiemelkedő, hanem nemzeti büszkeséget is jelent – ráadásul hosszú távon gazdasági lehetőségeket is hordoz.
Úton az ISS felé
De miről is szól pontosan az Axiom-4 küldetés, és miért fontos ez nekünk, magyaroknak?
Mi az Axiom-4?
Az Axiom Mission 4 (röviden: Ax-4) az amerikai Axiom Space nevű magáncég negyedik emberes küldetése, melyet a NASA és a SpaceX közreműködésével valósítottak meg. A küldetés célja: a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) juttatni egy négytagú nemzetközi legénységet, akik ott körülbelül két hetet töltenek el különböző tudományos kísérletek és demonstrációk végrehajtásával.
Az űrhajósokat a SpaceX Falcon 9 rakétája vitte fel, a Crew Dragon űrkapszulában. A misszió egyik különlegessége, hogy állami űrügynökségek helyett most magánvállalat szervezte az egész utat – ez is mutatja, mennyit változott az űrkutatás világa.
Kik vettek részt a küldetésben?
Az Ax-4 személyzete négy nemzetet képvisel:
- Peggy Whitson (USA) – az amerikai parancsnok, veterán űrhajós, aki már háromszor járt korábban az űrben.
- Sławosz Uznański (Lengyelország) – az első lengyel az ISS-en.
- Shubhanshu Shukla (India) – India képviselője, szintén elsőként az ISS-en.
- Kapu Tibor (Magyarország) – gépészmérnök, a második magyar űrhajós Farkas Bertalan után.
Kapu Tibor: a második magyar az űrben
Kapu Tibor 1991-ben született Vásárosnaményban, végzettségét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol gépészmérnökként végzett. Pályafutása során dolgozott autóipari fejlesztésekben, később jelentkezett az űrhajós-válogatásra, amit a HUNOR (Hungarian to Orbit) program keretében hirdettek meg.
A program célja: ismét magyar űrhajóst küldeni a világűrbe, de már új, tudományos céllal és nemzetközi együttműködésben.
Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula is a program része lett – ő a tartalék űrhajós, akit felkészítettek arra, hogy szükség esetén beugorjon.
Milyen kísérleteket végez Kapu Tibor?
A küldetés során Kapu Tibor több tudományos kísérletet is végez, melyeket részben magyar kutatóintézetek és egyetemek dolgoztak ki. Az alábbi témakörökben összesen 30 kísérlet elvégzése vár a második magyar úrhajósra.
1. Mikrogravitációs folyadékdinamika
Kapu Tibor mikrofluidikai kísérletet végez, amelyben cseppek mozgását és viselkedését tanulmányozza súlytalanságban. A cél, hogy jobban megértsük, hogyan áramlanak folyadékok az űrben – ami fontos alapkutatásként szolgálhat új hűtési rendszerek, műanyaggyártás és gyógyszerformuláció fejlesztéséhez mind Földön, mind űriparban. A jövőben ez hatékonyabb technológiákat eredményezhet, többek között űrgyárak számára.
2. Polimertechnológiai hőáramlás
A magyar ruhaanyagok és polimerek mikrogravitációs viselkedését vizsgálja, hogy jobban megismerjük hővezetési tulajdonságaikat. Ezen kísérlet segítségével olyan fejlettebb hőszigetelő anyagok fejleszthetők, amelyek hasznosak lehetnek az űrhajózásban, illetve speciális földi alkalmazásokban, például energiahatékony épületekben.
3. Atmoszférikus dinamika modellje folyadékgömbbel
Egy forgó vízgömb segítségével modellezik például a Szaturnusz hexagon-formációját a légkörében. Ez nemcsak a bolygóklíma- és légkörkutatás szempontjából előremutató, hanem hasznosítható lesz meteorológiai és klímamodell fejlesztésekben is.
4. Mikrogravitációs 3D-nyomtatás
A 3D-nyomtatás mechanikáját kutatja súlytalansági környezetben – hogyan kötnek meg a rétegek. A cél: űrgyárakban használható nyomtatók fejlesztése, amelyek kémiai anyagokat, szerszámokat vagy orvosi eszközöket tudnak előállítani a Földtől függetlenül.
5. Indium olvadása és fémek viselkedése
Az indium olvadási tulajdonságait vizsgálja, és kísérletet végez alacsony olvadáspontú fémek esetében. Ennek eredményei hozzájárulhatnak az űrhajtóművek fejlesztéséhez (például ionhajtásoknál), valamint a Földön alkalmazható új fémtípusok kutatásához.
6. DNS-javító mechanizmusok sugárzás hatására
A gyümölcslegyek DNS-javító mechanizmusát, és a sejtek reakcióit nézik a kozmikus sugárzásban. Ez hozzájárulhat rákkutatásra és az emberi sugárvédelmi protokollokra, mind az űrbeli, mind a földi orvoslásban.
7. Növényi csírázás és mikrozöld termesztés
A levegő-szegény, szelénben szegény kultúrák magjainak csírázását kísérik figyelemmel a Nemzetközi Űrállomáson. Ez segíthet a mezőgazdasági innovációban, például extrém körülmények között is termeszthető növények fejlesztésében – hasznos előrelépés különösen most, az aszály egyre gyakoribb megjelenésével.
8. Élettani, kognitív és mozgásvizsgálatok
Kapu vizsgálja a látási problémákat, kognitív teljesítmény és beszédhang változását mikrogravitációban. Ezek az eredmények segíthetnek űrhajósok egészségének monitorozásában, illetve a neurodegeneratív betegségek és látásproblémák jobb megértésében Földön.
9. Sugárzásmérés valós időben
Egy újszerű doziméter tesztelése, amely figyeli a sugárterhelést, légnyomást, páratartalmat, CO2-szintet. Ez a technológia hasznos lehet űrhajósok biztonságának fokozásában, valamint földi sugárbiztonsági rendszerek (kórházak, atomerőművek) fejlesztésében.
Ebben a Miskolci Egyetemnek évtizedes eredményei vannak, sugárzásmérőit szinte minden űrhajóban használják. Az új technológia kifejlesztése tovább erősítheti Magyarország részvételét ebben az űripari szegmensben.
10. Virtuális valóság, tanulási hatékonyság
A virtuális valóság hatását tanulmányozza a tanulásra és mozgáskoordinációra. Ez a technológia alkalmazható lehet orvosi rehabilitációban, időskorúak gondozásában, sőt távoktatásban és ipari tréningeknél.
Várható eredmények és hatás
A Kapu Tibor által elvégzett kísérletek eredményei nemcsak tudományos szempontból értékesek, hanem konkrét technológiai és gazdasági haszonnal bírnak:
- Fejlettebb anyagok és orvosi protokollok,
- új mezőgazdasági módszerek extrém körülményekhez,
- sugárvédelmi technikák mind űrben, mind Földön,
- virtuális valóság alapú, új eszközök oktatásban és egészségügyben.
Összességében elmondható: az Axiom‑4 küldetés alatt magyar részvétellel végrehajtott kísérletek itt és most is profitábilisak – nemcsak tudományos előrelépést eredményeznek, hanem üzleti és társadalmi válaszokat is adnak.
A magyar egyetemek kutatócsoportjai nemzetközi kapcsolatokhoz jutnak, nő az innovációs potenciál, és vonzóbbá válik a természettudományos pálya a fiatalok számára.
Kapu Tibor útja nem csupán egy izgalmas kaland. A jelenlétünk az űrben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk a jövő technológiai fejlődésének részese legyen. Az Axiom-4 küldetésen keresztül a magyar tudomány, ipar és oktatás is előreléphet.
A HUNOR program, Cserényi Gyula tartalék űrhajóssal együtt, azt jelenti, hogy Magyarország nem csupán néző, hanem aktív résztvevő a világűr felfedezésében.
Forrás:
- Wikimédia