Illés próféta az Ószövetségből ismert, aki az isteni csodák embereként él a köztudatban – főként a tüzes szekérben történő mennybe vitelével. A keresztény egyház – különösen a karmelita rend – ezt az alakot tiszteli mint az ő hagyományuk előfutárát.
Július 20-át ezért Szent Illés próféta ünnepének is tartják.
Mezőgazdasági időpont és szokások
A néphagyományokban július 20. az aratás ideje köréhez kötődik – amikor a kalászos gabonák beérése miatt kritikus lehetett az időjárás. A legnagyobb félelem a vihar és jégverés volt, mely könnyen tönkretehette a termést.
A búza aratás – a kenyér az élet jelképe sok kultúrában
- Ormánságban és a Vajdaságban munkatilalom volt ezen a napon: úgy tartották, aki a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám vagy a jég elveri a gabonát
- A moldvai, szegedi, göcseji, bunyevác, sokác, görögkatolikus – szereplőkkel rendelkező tradíciók mind megerősítik: tilos volt ilyenkor aratni vagy betakarítani.
Szólások, hiedelmek – népi bölcsességek
A nap különböző régiókban nem csak munkatilalmat hozott, hanem gazdag költői népnyelvi hagyományt is:
- „Illés szekere zörög”, „Illés abroncsolja a hordókat” – a mennydörgésre utalva, mintha próféta tolta volna szekerét;
- Székelykevén úgy tartották, hogy az Illés-napi eső jót tesz a dió- és mogyorótermésnek;
Vallási és közösségi megközelítés
- A Szentírás és egyes kultúrák nem csak gazdasági, hanem vallási jelentőséget is tulajdonítanak Illésnek. Az egyházak – különösen a katolikusok és görögkatolikusok – július 20-án emlékeznek rá, példaképként, aki a hit erejével kiáll Isten mellett;
- A Balkán-vidék (Temerin, Vajdaság) közösségeiben ma is rendeznek ünnepségeket, miséket és közösségi eseményeket az Illés-naphoz kapcsolódóan.
Ilyenkor inkább ne dolgozz a földeken!
Modern relevancia
- A dolgozz bent jelszó – az ősidők mezőgazdálkodóinak biztonsági tanácsa – máig érvényesek lehet: vihar esetén jobb az óvatosság, mint a rizikó.
- A népi időjóslások szerint Illés-napi záporok akár 40 napos két legyártásáról árulkodtak – hasonlóan Medárd napjához.
- Napjainkban az Illés-nap a hagyománytisztelet és identitás erősítése miatt kap relevanciát – főleg falusi közösségekben, ahol a múltból merítenek erkölcsi és kulturális útmutatást .
Az Illés-nap egyszerre vallásos és praktikus: egy bibliai hősön keresztül az időjárás, az aratás és közösségi élmények kapcsolódnak össze. Ez a nap nem csupán viharok emlékezete – hanem ősi vigyázat a termékeny nyár közepén, amikor a dió és a kalászos gabona sorsáról dől el sok minden. Az Illés-nap így megőrzi a múlt hitének és bölcsességének leheletét, miközben ma is teret ad a hagyományos értékeknek.