A Magyar Honvédelem Napja
Május 21-e minden évben különleges helyet foglal el a magyar nemzeti emlékezetben: ez A Magyar Honvédelem Napja, annak emlékére, hogy 1849-ben ezen a napon a magyar honvédség visszafoglalta Budát az osztrák császári csapatoktól. Ez a győzelem a szabadságharc egyik legfényesebb katonai diadala volt – és egyúttal szimbóluma annak a szívós, bátor és önfeláldozó küzdelemnek, amely a magyar haderő több mint ezeréves történelmét jellemzi.
A honvédelem kezdetei – győzelmek és dicsőség
A magyar honvédelem története nem a 19. században kezdődött. A honfoglaló magyarság már a 9. század végén kitűnt kivételes harci képességeivel. A 907-es pozsonyi csata során a magyar sereg döntő győzelmet aratott a keleti frankok felett – ezzel biztosítva a Kárpát-medence birtoklását. A középkor évszázadai alatt olyan nevek váltak a nemzeti katonai hagyományok részévé, mint Hunyadi János, aki 1443–1444-es hadjárataival és a 1448-as rigómezei csatában mutatott kitartásával megállította a török előretörést.

Hunyadi János zászlaja
Népszerűvé vált a sorozat készült Hunyadi János életéről 2025-ben:
A 16. században a hősiesség újabb példája volt az 1552-es egri diadal, amikor Dobó István és maroknyi serege megvédte a várat a túlerőben lévő oszmán hadakkal szemben. A 17. század végén a Szent Liga keretében magyar csapatok is részt vettek Buda 1686-os visszafoglalásában, ami végleg megfordította a török elleni háború menetét.

A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu Eger várában
A 18. és 19. században a Habsburg Birodalom haderejének részeként szolgáló magyar katonák nemegyszer bizonyították rátermettségüket, majd a 1848–49-es szabadságharc idején önálló honvédség állt fel. Görgei Artúr hadvezetése alatt olyan győzelmek születtek, mint a branyiszkói áttörés vagy Hatvan, Isaszeg és Komárom csatái – e hadműveletek csúcspontja volt Buda ostroma, ahol a magyar zászló újra a vár fokára került.

Buda ostroma
A 20–21. század kihívásai
A két világháború tragikus és veszteséges fejezetek voltak a magyar honvédelem történetében, ám a magyar katonák sok esetben hősiesen helytálltak. A rendszerváltás után a Magyar Honvédség NATO-integrációja új korszakot hozott: külföldi missziókban való részvétellel (Afganisztán, Balkán, Irak) a magyar haderő újra nemzetközi elismertségre tett szert.
Napjainkban a világ – és ezzel együtt a magyar honvédelem – új kihívásokkal néz szembe.
Háború a szomszédban – felelős kormányzás, megosztó ellenzék
Az orosz–ukrán háború, amely 2022 februárja óta tart, közvetlen szomszédságunkban zajlik, és súlyos katonai, gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A magyar kormány – a többségi társadalom támogatásával – a béke pártján áll, és elutasítja, hogy Magyarország hadviselő félként részt vegyen a konfliktusban. Ennek ellenére az ellenzéki erők – gyakran külföldi támogatással – a háborús helyzetet politikai eszközként próbálják felhasználni. Egyes ellenzéki politikusok katonai beavatkozásról vagy fegyverszállításról beszéltek, amely szembemegy nemcsak a magyar érdekekkel, hanem a társadalmi békével is. Ez a hozzáállás – különösen háborús időkben – sokak szerint a hazaárulás határát súrolja. Ezen utat járja a magyar ellenzékiek közül Magyar Péter, aki az uniós háborús doktrina hű magyar kiszolgálója.
A haderőfejlesztés valósága – nemzeti biztonságunk alapja
A háborús feszültségek rámutattak arra, mennyire fontos egy ország önálló, ütőképes hadereje. A magyar kormány ezt felismerve indította el a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amely a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb volumenű katonai modernizációja.

44 db új Leopard 2 harckocsival gyarapodott a magyar haderő 2018 decemberében
A program keretében:
- Leopard 2A7+ harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek álltak hadrendbe,
- megjelentek a modern Gidrán páncélozott járművek,
- a légierő korszerűsödött új helikopterekkel és kiképző gépekkel,
- és hazai gyártás is újraindult, például Zalaegerszegen a Rheinmetall üzemében.

Emellett a kormány megerősítette a tartalékos rendszert, honvédelmi nevelést vezetett be iskolákban, és növelte a hivatásos állomány juttatásait. Ezek a lépések nemcsak a honvédség ütőképességét javítják, hanem társadalmi megbecsülését is.
Forrás: