Bódis Kriszta Csipkejózsika című könyve finoman szólva „formabontó” ifjúsági regény, amely egyéni módon közelíti meg a másság, az identitáskeresés, a társadalmi kirekesztés és a szeretethiány kérdéseit. A történet középpontjában egy fiatal lány, Zsófi áll, aki saját belső világával, testképével és szexuális ébredésével küszködik.
A mű különösen fontos része, hogy nem idealizálja a serdülőkort vagy a főhős vívódásait: a történet nyersen és realisztikusan mutatja be, milyen hatással van egy gyerekre a közöny, az elhallgatás, vagy épp a társadalmi ítéletek, előítéletek. A regény vitatott módon veti fel az elfogadás és az identitás kérdéseit – főként a nemi szerepekkel és szexualitással összefüggésben.
Az utóbbi évek közbeszéde és vitái alapján a könyv megítélése nyilvánvalóan megosztó. A társadalom többsége – különösen a fiatalabb generációk körében – a nagyfokú információs szabadság (internet, Facebook, Instagram, Tik-tok, stb.) hatására alapvetően nyitottabbá vált a világra. Viszonya a másság elfogadására sokszor divat kérdése lett, vagy aggodalom, félelem a kortársak véleményétől.
Bódi Kriszta a Csipkejózsika szerzője úton Hajdúnánás felé
Bódi Judit meghívásának eleget téve …
Nem kérjük az LMBTQ érzékenyítést!
Az LMBTQ „mozgalom”, az úgynevezett „érzékenyítés” hatására az egészséges szexuális orientáció helyébe sok gyermeknél, fiatalnál a bizonytalanság lépett, nemi identitásuk szembefordult a természet által diktált iránnyal.
A másság elfogadása és a láthatóvá tétele, azaz az úgynevezett „érzékenyítés” a társadalom többsége számára szigorú határvonalat jelent, különösen, ha az iskolákban, gyermekek körében történik.
A Csipkejózsika példája is jól mutatja, hogy még egy irodalmi mű is válhat társadalmi vita tárgyává. A társadalom többségének véleménye szerint a regény durva szerepet játszik abban, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a szexuális devianciát. Az ilyen típusú tartalmak – bármilyen minőségűek is – nem valók gyermekek kezébe, sem iskolai keretek között, sem kereskedelmi terjesztés által.
A Csipkejózsika és a hasonló művek, illetve szerzőik relativizálják a hagyományos értékeket.
A Csipkejózsika olyan regény, amely a társadalom „másságelfogadása” és a szexuális deviancia közötti határt igyekszik elmosni, ezzel a természetes gyermeki fejlődést a normálisitől eltérő irányba terelni.
A vita nemcsak irodalmi, hanem kulturális és politikai síkon is zajlik, ami tovább növeli a könyv ellentmondásosságát és ártalmas hatásait, veszélyességét.
Mi, akik a hagyományos családi modellben hiszünk, akik igyekszünk gyermekeink számára biztosítani az egészséges fejlődéshez való jogukat, nem kérünk semmiféle csipkejózsikákat, még ha a város polgármestere, Bódi Judit is hívja meg őket.