A bio zöldségek fogyasztása egyre népszerűbbé válik, és nem véletlenül: ezek a termékek nemcsak az egészségünkre gyakorolnak kedvező hatást, hanem a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra is pozitív befolyással bírnak.

A bio zöldségek termesztése során nem használnak szintetikus vegyszereket, peszticideket vagy műtrágyákat, így ezek a termékek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ennek köszönhetően csökken az allergiás reakciók és emésztési problémák kockázata. Ráadásul a bio zöldségek gyakran magasabb tápanyagtartalommal rendelkeznek, több vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, amelyek erősítik az immunrendszert és segítenek a betegségek megelőzésében.
A biogazdálkodás hozzájárul a környezet védelméhez. A talaj egészségének megőrzése, a vízszennyezés csökkentése és a biodiverzitás fenntartása mind olyan előnyök, amelyek a bio zöldségek termesztésével járnak. A vegyszerek mellőzése és a természetes ökoszisztémák tiszteletben tartása lehetővé teszi, hogy a termőterületeken és környékükön változatos élővilág alakuljon ki.
A bio zöldségek iránti kereslet növekedése gazdasági előnyöket is hoz. A bio termékek általában magasabb áron értékesíthetők, ami kompenzálja a termelőket a magasabb munkaerő-igényért és az esetlegesen alacsonyabb hozamokért. Emellett a bio gazdálkodás támogatja a helyi gazdaságokat és közösségeket, mivel gyakran kisebb méretű gazdaságokon dolgoznak, és fontos számukra a fenntarthatóság és a környezetvédelem.
Hajdúnánáson 2024-ben már 5. alkalommal rendezték meg az Öko Expo kiállítást és konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a városi önkormányzat szervezésében.
A biogazdák munkáját segítő technológiákat és módszerek megismerését tették lehetővé ezek a rendezvények, a termeléstől a feldolgozáson át az ökológiai gazdálkodás minden területének megismerésére nyílt lehetőség a konferencia napjain.
A szakemberek számára szervezett előadásokon kívül a „laikusok”, a biogazdálkodással ismerkedő nagyközönség számára is érdekes kiállítások és bemutatók színesítették az expo eseményeit.

Bemutatkozott a Nánási Portéka is.
Idézet a 2024. évi rendezvényen nyilatkozó Szólláth Tibor ökogazdálkodótól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökétől:
„Nekünk, ebben a gazdálkodási formában lévő gazdáknak vagy agrárképviseletben részt vevő személyeknek meg kell találnunk a közös nevezőt és valamiféle utat kell mutatni, és ebben szerintem nagyon fontos elem a Debreceni Egyetem, hiszen a Debreceni Egyetem az egyik legnagyobb tudásközpont ebben az országban.”
A hajdúnánási biogazdálkodás eredményeit a Magyarország Legszebb Birtoka program is értékelte, hiszen 2023-ban a hajdúnánási Kendereskert let az és Magyarország Legszebb Gyümölcstermesztő és Kertészeti Birtoka.
Idézet honlapról:
„2012-től tudatos építkezésnek köszönhetően a közfoglalkoztatásban helyi erőforrásainkra alapozva építettük újjá a Kendereskertet, ahol mára ismét virágzó állattartás és növénytermesztés folyik, mindez ökológiai gazdálkodás keretében. Az itt megtermelt egészséges termények a Nánási Portéka Termelői Piacra, valamint a közétkeztetés konyháiba kerülnek, ahol minden hónapban legalább egyszer, teljes mértékben bio alapanyagok felhasználásával készítik a napi menüt – ezzel is közelebb hozva a gyermekekhez az egészséges táplálkozást.
Lépésről lépésre alakult ez a ma már kettős funkciójú, országosan is elismert gazdasági komplexum; istállók, kiszolgáló helyiségek épültek, szépült, csinosodott a környezet, felújítottuk az egykori tanyaépületet, ahol gazdag gyűjteményű pásztormúzeum működik, emellett átadásra került a Portéka Ház, ahol rendezvények lebonyolítására is lehetőség nyílik.
A Kendereskertben termesztett bio zöldségek a közétkeztetésbe és a helyi termelői piacra szállítjuk. Emellett szintén a Kendereskertben ökológiai gazdálkodás keretében nevelt őshonos állatok húsát a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet vágóhídján dolgozzák fel, majd a tőkehúst és a húsfeldolgozó üzemben feldolgozott készítményeket a Városi Húsboltban értékesítik.”

Csak bízni tudunk benne, hogy a 2024. év végi „bosszúhadjáratot” követően az új városvezetés felismeri a Kendereskert értékeit, és nem számolja fel a megteremtett biogazdálkodást.