Skip to content

Az űrhajózás világnapja – április 12.

  • by

Az űrhajózás világnapja, más néven Jurij Gagarin-emléknap, minden év április 12-én emlékezik meg az emberiség első űrrepüléséről. Ezen a napon, 1961-ben a szovjet kozmonauta, Jurij Gagarin a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén elsőként kerülte meg a Földet, ezzel új korszakot nyitva az emberiség történetében.​

Jurij Gagarin és a Vosztok–1 küldetés

Gagarin 1961. április 12-én, moszkvai idő szerint reggel 9:07-kor indult útnak a bajkonuri űrrepülőtérről. Az űrhajó 108 perces repülése során egyszer kerülte meg a Földet, elérve a 327 kilométeres magasságot. A sikeres küldetés Gagarint világhírűvé tette, és a Szovjetuniót az űrverseny élére helyezte. ​

Az űrhajózás további mérföldkövei

Gagarin repülését követően az űrkutatás rohamos fejlődésnek indult, számos jelentős eseménnyel:​

  • 1965. március 18.: A szovjet Alekszej Leonov végrehajtotta az első űrsétát, 12 percet töltve az űrhajón kívül.​
  • 1969. július 20.: Az amerikai Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin az Apollo–11 küldetés során elsőként léptek a Hold felszínére, teljesítve John F. Kennedy elnök korábbi célkitűzését.​
  • 1971. április 19.: A Szovjetunió pályára állította a Szaljut–1-et, az első űrállomást, megnyitva az utat a hosszabb távú űrbéli tartózkodások előtt.​
  • 1981. április 12.: A NASA útjára indította a Columbia űrrepülőgépet, megkezdve a Space Shuttle programot, amely újra felhasználható űreszközökkel tette gazdaságosabbá az űrrepüléseket.
  • 1998. november 20.: Elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulja, amely azóta is folyamatosan lakott, és a nemzetközi együttműködés szimbólumává vált.​

Magyar vonatkozás

Magyarország is hozzájárult az űrkutatás történetéhez:​

  • 1980. május 26.: Farkas Bertalan az első magyar űrhajósként a Szojuz–36 fedélzetén jutott el az űrbe, nyolc napot töltve a világűrben.​
  • Napjainkban készül a második magyar űrhajós (Kapu Tibor) a Nemzetközi Űrállomásra, várhatóan 2025. május végén indul a küldetése.

Farkas Bertalan és Kapu Tibor

Az űrkutatás jelenlegi és jövőbeli irányai

Napjainkban az űrkutatás újabb mérföldkövek felé halad:​

  • Mars-kutatás: Az olyan küldetések, mint a NASA Perseverance marsjárója, a vörös bolygó geológiáját és esetleges múltbeli életnyomait vizsgálják.​
  • Magánűrkutatás: Az olyan vállalatok, mint a SpaceX és a Blue Origin, forradalmasítják az űrutazást újra felhasználható rakétáikkal és a kereskedelmi űrrepülések bevezetésével.​
  • Hold-missziók: A NASA Artemis-programja célul tűzte ki, hogy ismét embereket juttasson a Holdra, és hosszú távú jelenlétet alakítson ki ott, előkészítve az utat a Mars felé.​
  • A SpaceX az egyik legnagyratörőbb tervekkel rendelkező magán űrhajózási vállalat a Starship űrhajóival.
  • Megemlítendő a kínai űrhajózás is. Kína lassan utoléri, illetve néhány területen már le is körözi a vezető űrnagyhatalmat, az USA-t.

A Nemzetközi Űrállomás
(ISS: International Space Station)

A „Mennyi Palota” (Tiangong Space Station), azaz a kínai űrállomás
(kínaiul: 天宫)

Az űrhajózás világnapja alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk az emberiség eddigi űrbéli sikereiről, és izgatottan tekintsünk a jövő kihívásai és lehetőségei felé az univerzum felfedezésében.

Fotó: