Skip to content

Aszály és vízgazdálkodás

  • by

Mit tehetünk a szárazság ellen?

Az elmúlt évek időjárási viszonyai világossá tették: az aszály már nem csak időszakos kellemetlenség, hanem hosszú távú kihívás az Alföld települései számára. Hajdúnánás, mint mezőgazdasági gyökerekkel rendelkező város, különösen érintett a kérdésben. A klímaváltozás, a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a talajvíz szintjének csökkenése mind sürgetik a tudatos vízgazdálkodást.

Az aszály hatása nem csupán a gazdákat sújtja: kevesebb termés, dráguló alapanyagok, kiszámíthatatlan megélhetés. A városok lakóinak is érzékelhető problémát jelent a kiszáradó zöldfelületek, az alacsony talajvíz és a hőhullámokat követő vízkorlátozások formájában.

Mi a teendő a gazdálkodók részéről?

A helyi mezőgazdaság szereplőinek az alkalmazkodás kulcsa az öntözés modernizálása és a talajmegőrző gazdálkodás. Az uniós és hazai forrásból is elérhető támogatások segíthetnek mikroöntözési rendszerek, csepegtető rendszerek vagy akár esővíz-visszafogó megoldások telepítésében.

Fontos lépés a talajtakarás, a forgatás nélküli művelés és a megfelelő vetésforgó alkalmazása, amely segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében. Az agroerdészet vagy mezővédő fasorok telepítése nemcsak árnyékot és párát biztosít, de a szél szárító hatását is mérsékli.

Mit jelent a talajmegőrző gazdálkodás?

A talajmegőrző gazdálkodás alapelvei közé tartozik:

  • Minimális talajbolygatás: A talaj forgatásának csökkentése (pl. forgatás nélküli vagy csökkentett művelés) segít megőrizni a talaj szerkezetét és csökkenti az eróziót.biogazdalkodas.hu
  • Talajtakarás: A talaj felszínének növényi maradványokkal vagy takarónövényekkel való fedése megvédi a talajt az eróziótól és segít megőrizni a nedvességet.biogazdalkodas.hu
  • Vetésforgó alkalmazása: Különböző növények váltakozó termesztése javítja a talaj tápanyagtartalmát és csökkenti a kártevők elszaporodását.
  • Szervesanyag-visszapótlás: Komposzt, zöldtrágya és más szerves anyagok hozzáadása növeli a talaj termékenységét és mikrobiológiai aktivitását.Figyelő+1Debreceni Egyetem+1
  • Együttműködés a természetes folyamatokkal: A talaj biológiai életének támogatása, például mikroorganizmusok és hasznos élőlények jelenlétének ösztönzése.

Hajdúnánás is aktív az innovatív módszerek alkalmazásában

A Debreceni Egyetem (DE) kiemelt figyelmet fordít a talajmegőrző és ökológiai gazdálkodás oktatására és kutatására.
Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Agrárkamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke – aktívan részt vesz a talajmegőrző és ökológiai gazdálkodás népszerűsítésében. Saját biogazdaságában bio gabonafélék és zöldségnövények termesztését folytatja, és elkötelezett a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása iránt. Szólláth Tibor hangsúlyozza a talajélet helyreállításának fontosságát és az oktatás, népszerűsítés szerepét a gazdálkodók körében.

Mi lehet a városvezetés szerepe?

Hajdúnánás önkormányzatának kulcsszerepe lenne a vízvisszatartó infrastruktúra fejlesztésében. Ilyen lehet például a belvízcsatornák állapotának javítása, tározók vagy záportározók létesítése, illetve a csapadékvíz-visszafogó rendszerek kiépítése közterületeken. A városfejlesztési tervekbe tudatosan be kell(ene) építeni a klímavédelmi szempontokat: vízáteresztő burkolatok, parkosított területek mind hozzájárulhatnak a városi mikroklíma javításához.

Fontos feladat a lakosság és a gazdálkodók tájékoztatása is: helyi rendezvények, fórumok, gyakorlati bemutatók segíthetik a közös gondolkodást. Egy jól működő város-gazda-lakosság hármas együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható módon használjuk a térség vízkészletét.

A jövő vízfüggő

Az aszály nemcsak éghajlati, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is. Hajdúnánás akkor tud a jövőben is élhető és termő település maradni, ha a helyi közösségek – gazdák, döntéshozók, lakosok – összefognak, és tudatosan alkalmazkodnak a változó vízviszonyokhoz, ha folytatják azt a megkezdett munkát, melyet a Szólláth Tibor vezette városi önkormányzat és a gazdálkodók köre elkezdett az elmúlt évtizedben.
A cél nem csak a túlélés, hanem a vízre alapozott, alkalmazkodó fejlődés. A víz ma már nem magától értetődő adottság – hanem közös felelősség.

Forrás: