Az alábbi levelet Szólláth Tibor polgármester úr kapta egy olyan személytől, aki nagyra becsüli városunkat. Engedélyükkel osztjuk meg Önökkel ezeket az értékes gondolatokat.
„Kedves Tibor!
Engedd meg, hogy ezen az úton írjak Neked a személyes élményeimről, ahogy én, mint egy külső gazdaságfejlesztő, a korábbi hajdúnánási központú látóutak szervezője, láthattam azt az igen komplex programot, amely az elmúlt másfél évtizedben meghatározta Hajdúnánás fejlődésének irányát.
Az elmúlt másfél évtizedben Hajdúnánás városának gazdaságfejlesztési stratégiáját több alkalommal is személyesen volt lehetőségem megismerni külföldi fiatalok és hazai szakemberek számára szervezett látóutak során. E tapasztalatok alapján, valamint ismerve a város különböző gazdaságfejlesztési programjait, meggyőződéssel állíthatom, hogy Hajdúnánás példamutató és rendkívül tudatos helyi gazdaságfejlesztési programot épített fel, amely nemcsak gazdasági, hanem társadalmi (közösségi és identitáserősítő) hatással is bír. Így én is, aki nem vagyok a város szülöttje, magyarságunkon kívül nincs kötődésem a hajdú identitáshoz, minden alkalommal büszkének éreztem magam, amikor egy-egy általam szervezett túrára a tanulmányozócsoporttal a városba érkeztem és újra megcsodálhattam, megkóstolhattam, élvezhettem a város fejlesztéseit.
A város gazdaságfejlesztési programjának nagyszerűsége abban rejlik, hogy képes a helyi sajátosságokra — különösen a hajdú identitásra — építeni, és ebből versenyelőnyt kovácsolni. A legtöbb magyar középvárossal szemben nem kizárólag a pályázati források gyors lehívása vagy infrastruktúrafejlesztés határozza meg Hajdúnánás stratégiáját, hanem a helyi közösség megerősítését, a hagyományok gazdaságba integrálását, a helyi értékteremtés és értéktartás mechanizmusának kidolgozását is célozza. Nem kell különösebben magyaráznom, mennyire fontos egy helyi gazdaságában szétzilálódott társadalomban az identitásra épített társadalomszervezés. Szerintem ez ma Magyarországnak úgy kell, mint egy falat kenyér. Ebben Hajdúnánás mindenképp mindannyiunk és más települések számára is példát mutatott. Egyfajta úttörőként újraalkotta a XXI. századi településfejlesztés módszerét, amikor különleges alkotóelemekből állította össze és működteti mindmáig a helyi gazdaságát.
Ökogazdák továbbképzése a Kendereskertben, 2022-ben
A városvezetés kiemelkedő érzékenységgel nyúlt a térség hagyományaihoz: a hajdúsági állattartáshoz, a kézműves mesterségekhez, a termelési hagyományokhoz és a közösségi eseményekhez, amelyeket sikerrel épített be a gazdaságfejlesztés eszköztárába. A helyi gazdaságfejlesztés több szintű és rétegű rendszerré vált: mára már foglalkozik a szociális gazdasággal, a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjaival, a mezőgazdasági termelés modernizációjával, a helyi feldolgozókapacitások kiépítésével, a turizmus élénkítésével és a városi szolgáltatások fejlesztésével egyaránt.
A Nánási portéka logója
(Sajnos a Nánási portéka honlapját az új városvezetés megszüntette – szerk.)
Különösen kiemelendő számomra a Nánási Portéka helyi védjegy és márka, valamint a Bocskai Korona forgatható helyi fizetőeszköz bevezetése. Az ezek mögött álló gondolkodás túlmutat a gazdaságélénkítés szokásos eszköztárán: a helyi pénz például nem csupán tranzakciós eszközként, hanem marketing és közösségépítő eszközként is funkcionál. Egy olyan értékhordozóvá vált, amelyet a látogatók, gyűjtők szuvenírként is magukkal vittek, és amely az értéket helyben tartó gazdaságélénkítő hatás mellett a városi identitás egyik szimbóluma lett. Nekem is van néhány címletem, aminek a bemutatásával másoknak is hirdetem az általatok működtetett gazdaságfejlesztési eszköz nagyszerűségét.
A város gazdaságfejlesztési stratégiája világosan mutatja, hogy Hajdúnánás nem „egy ügyű” gazdaságfejlesztési politikát valósít meg. A program a helyi gazdaságba több ponton is beavatkozik: épít a hajdúságban hagyományos állattartásra, élelmiszerelőállításra, az ehhez kapcsolódó kézművességre és visszahozta a rég elfeledett mesterségeket (pl. bőrműves, szalmafonó), amivel a közmunkában foglalkoztatott munkavállalók identitásukban is megerősödve újra értékesnek érezhetik munkájuk eredményét.
Hajdúnánási szalmakoszorú a budapesti Szent István Bazilikában, 2022-ben
Az ilyen a munka világába a közmunka programban visszatérő munkavállalók számára nem csak munkahelyet teremtett, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a mesterséget kitanulva önálló lábra álljanak. A Kendereskert program, a szociális földprogramok, a közfoglalkoztatási rendszerben megvalósított kézműves mesterségek oktatása, a városi feldolgozóüzem és a gyógyfürdő köré szervezett gasztro- és kulturális programok példamutatóan kapcsolják össze a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztési célokat. Én magam találkoztam olyan közmunkással, aki büszke volt arra, hogy a helyi kisboltok az általa készített szalma, vagy épp bőr termékeket árulják, így az értéktelen külföldi bóvli áru helyett a városba érkező turisták ezeket vitték emlékbe magukkal. A stratégiai célok átfogják a közlekedési infrastruktúra, a turizmus, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a közszolgáltatások és a zöldfelületi ellátottság fejlesztését is. Ez a komplexitás teszi igazán erőssé és fenntarthatóvá a helyi gazdaságot, és biztosítja, hogy a város valódi térségi központi szerepkört töltsön be.
Szociális földprogram Hajdúnánáson
a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
„Szociális Agrárgazdálkodási – Szociális Földprogram megvalósításának támogatása”
címmel meghirdetett pályázatának Kertkultúra és kisállattartási alprogramjában
Külön elismerést érdemel, hogy Hajdúnánás az ifjúsági stratégiát és a fiatalok helyben tartását is gazdaságfejlesztési kérdésként kezelte. A komplex hajdúnánási program ezen részéről én viszonylag keveset tudok, de már csak az is mutatja a program vonzerejét, hogy pusztán ezeket a fejlesztéseket bemutató marketing videók megtekintésével, magam is azt éreztem, milyen jó lenne, ha én is nánási lakos lehetnék. Az egyik kedvencem volt a kb. 10 éve született Hajdúnánás városdal.
Bár nem ismerem elég alaposan minden ifjúsági stratégiai dokumentumotok tartalmát, de tudom, hogy létezett az Újszülöttek Fája program, vagy a Fecskelakások építése, a fiatal házasoknak kínált kedvezményes telkek és a helyi oktatási intézményeket érintő fejlesztések, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a helyi fiatalok számára élhető, versenyképes és közösségileg vonzó környezetet teremtsenek. Ez is az egyik legfontosabb program lehet egy vidéki település számára a közeljövő és viszonylag kevés hasonló sikeres programot ismerek az országban.
Hajdúnánási Ifjúsági Stratégia
(A stratégia 2016-2026-os koncepciója letölthető a város honlapjáról)
Különösen meggyőző számomra az a partnerségi szemlélet, ahogy a város a különböző szakértők által kidolgozott gazdasági programjait társadalmiasította. Az, ahogy több száz fő vett részt a közösségi műhelymunkákban, és ahogy a stratégiák és programok folyamatosan illeszkedtek az európai, országos és megyei fejlesztési irányokhoz, ugyanakkor képesek voltak megtartani a helyi identitás központi szerepét, véleményem szerint mintaadó és példaértékű.
Jó visszaemlékezni a Városi Televízió munkájának révén az egyes látóutjainkra.
A 2019-es út beszámolót láthatjuk az alábbi videón, ahol bemutatták a helyi gazdaságfejlesztési programot (2019.06.07.):
Egy újabb videóban látható, ahogy nyugat-balkáni egyetemisták látogattak városunkba (2021.07.16.)
Következő videóban a Robert Schumann Intézet saját „Sustainable Development by the Visegrad way – Study visit” című beszámoló kisfilmjét láthatják:
Szintén emlékezetes a 2022-es út is, amelyről egy rövid részletet itt láthatunk, ahol nemzetközi delegáció ismerkedett a helyi gazdaságfejlesztéssel (2022.07.01.).
A videók minden kockája sugározza a program nagyszerűségét és teremtő erejét!
Őszintén remélem, hogy a politikai viták közepette ezek az értékek nem vesznek el. Újra szeretnénk látóutakat szervezni a városba, ahol nem csak magyar, de külföldi településfejlesztők, leendő önkormányzati és országgyűlési képviselők járhatnak Hajdúnánás gazdaságfejlesztési programjának csodálatára, ahogy ezt én magam is tettem sok-sok éven keresztül. De azt is szeretnénk, hogyha hajdúnánásiak újra és újra különleges ötletekkel segítenék Magyarország helyi gazdaságának fejlesztését, élen járó ötletekkel, módszertani javaslatokkal, amelyek nem csak azért fognak működni, mert egy elméleti gazdaságfejlesztő asztal mellett kitalálta azt, hanem azért, mert a gyakorlatban ki lettek próbálva és egy megközelítőleg 16000 fős település mondja azt, hogy ez jó és gyakorlatban is működik. Én ezt láttam minden alkalommal, amikor Nálatok jártam. Nem sok ilyet látni az országban.
Kérem, igyekezzetek megőrizni ezt a rendkívül jól felépített, sokrétű, átgondolt és példaértékű helyi gazdaságélénkítő rendszert, amely képes volt a múlt értékeit a jelen lehetőségeivel és a jövő kihívásaival összehangolni! Külső gazdaságfejlesztőként úgy látom, hogy a város gazdaságfejlesztési programja országosan is modellértékű lehet más, hasonló méretű és adottságú települések számára. Ehhez viszont meg kell őriznetek és tovább kell fejlesztenetek azt. Amit lehet ehhez külső fejlesztőként mi is megadunk. De ha mást nem is, maradunk továbbra is rajongói és jó hírnökei Hajdúnánás városa gazdaságfejlesztési programjának.
Köszönöm az ebbe a programba beletett munkádat!
Üdvözlettel, Kükedi Zsolt,
tag, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Civil társadalmi szervezetek csoportja (https://www.eesc.europa.eu/hu/)
tag, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (http://www.nfft.hu/)
elnökségi tag, Falufejlesztési Társaság (http://www.falufejlesztesitarsasag.hu/)”
____________________
Forrás:
- Ökogazdák továbbképzése a Kendereskertben, 2022-ben, Kendereskert Facebook oldal
- Szociális földprogram Hajdúnánáson, Hajdúnánás város honlapja
- Ifjúsági stratégia, HAON cikk