Augusztus 9-e az emberiség történetének második nukleáris támadásának évfordulója. 1945-ben ezen a napon az Egyesült Államok „Fat Man” nevű plutóniumbombája megsemmisítő erővel csapott le a japán Nagasaki városára. Az első, három nappal korábbi hiroshimai bombázás után a világ már tudta, mire képes az atomfegyver – Nagasaki azonban így is a történelem egyik legtragikusabb áldozatává vált.

A „Fat man” ato,bomba másolata az USA légierő nemzeti múzeumában.
Egy újabb város a célkeresztben
A Nagasaki elleni támadás nem eredetileg tervezett célpont volt – a rossz időjárási viszonyok miatt esett a választás erre a városra. 1945. augusztus 9-én 11:02-kor a robbanás mintegy 70–80 ezer ember életét követelte közvetlenül vagy későbbi sugárfertőzés következtében. A város domborzata valamelyest mérsékelte a pusztítást, de így is egész negyedek tűntek el a föld színéről.
Nagasaki – Hiroshimához hasonlóan – nem katonai bázisként volt ismert, hanem mint fontos kereskedelmi és ipari központ, valamint Japán egyik legnagyobb keresztény közösségének otthona. A támadás ennek ellenére érte el, és szinte teljesen elpusztította a város szívét.

Itt pár perce épületek és emberek voltak.
Emlékezés és békekeresés
Ma Nagasakiban a Béke Park, a Béke Szobor, valamint az Atombomba Múzeum szolgálják az emlékezést és a tanítást. Minden év augusztus 9-én a város békeceremóniát tart, amelyen a túlélők, hozzátartozók, helyi vezetők és nemzetközi képviselők vesznek részt.

A Béke Park Nagasakiban
A megemlékezés része a békefelhívás, amelyben a város polgármestere minden évben nyílt levélben szólítja fel a világ vezetőit a nukleáris leszerelésre. Az üzenet egyszerre személyes és politikai: „Soha többé – sem Nagasaki, sem más város ne váljon nukleáris fegyver célpontjává.”
A múlt tanulsága, a jövő felelőssége
Hiroshima és Nagasaki együtt testesítik meg az emberiség legsúlyosabb háborús hibájának emlékét. Míg Hiroshima neve az első döbbenetet idézi, addig Nagasaki az ismétlés tragédiája – egy második figyelmeztetés, amely már akkor is elkerülhető lett volna.
A Nagasaki Emléknap figyelmeztetés arra, hogy a technológia etikai kontroll nélkül végzetes következményekkel járhat. Az atomfegyverek jelenléte ma is valós fenyegetés, és a nemzetközi diplomácia, valamint a közvélemény egyaránt felelős a béke fenntartásáért.
Az áldozatokra való emlékezés nemcsak a múlt feldolgozásának eszköze, hanem a jövő generációinak tanítása is, hogy soha többé ne történjen meg, amit Nagasakiban és Hiroshimában megéltek.

