– avagy hogyan táncol a magyar pénz a világpiacon
Július 1. a forint születésnapja. 1946-ban ezen a napon vezette be a magyar kormány az új fizetőeszközt a világtörténelem egyik legsúlyosabb hiperinflációját követően. Azóta sok minden történt: rendszerváltás, pénzügyi válságok, uniós csatlakozás – és egy állandó kérdés: miért mozog annyit a forint árfolyama? Ki és mi határozza meg, hogy ma 385 vagy éppen 410 forintot adnak egy euróért?
Mi befolyásolja a forint árfolyamát?
A legtöbb ember úgy érzi, mintha a forint időnként saját életet élne – egyik héten gyengül, másikon erősödik, és sokszor semmi látványos dolog nem történik közben. Valójában azonban rengeteg tényező mozgatja az árfolyamokat, és ezek közül sok külföldről érkezik.
1. Nemzetközi pénzpiacok és a befektetői hangulat
A forint – ahogy más kisebb gazdaságú országok valutája is – érzékeny a globális befektetői hangulatra. Ha a világ tőkepiacain idegesség uralkodik (például háborúk, inflációs félelmek, jegybanki kamatemelések miatt), akkor a befektetők gyakran kivonják pénzüket a „kockázatosabbnak” tartott feltörekvő, kisebb piacokról, mint amilyen Magyarország is. Ez a forint gyengüléséhez vezethet, mellyel szemben a kisebb országok nem tudnak védekezni.
2. Amerikai dollár és euró – a viszonyítási pontok
A két legfontosabb deviza, amihez a forintot mérjük, az euró és a dollár. A magyar gazdaság nagymértékben integrálódott az euróövezethez (export-import, hitelek, turizmus), így az euró árfolyama különösen fontos. A dollár ereje pedig az árupiacokon keresztül – például az olajáron – gyakorol hatást.
3. Magyar jegybank (MNB) kamatpolitikája
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott alapkamat is komoly befolyással bír. Ha a kamat magasabb, a befektetők szívesebben tartanak forintot – mert többet „hoz” –, így az árfolyam erősödhet. Ha viszont csökkentik a kamatot, a forint gyengülhet.
4. Gazdasági és politikai stabilitás
Bármennyire is kellemetlen kimondani, a politikai döntések és nyilatkozatok is befolyásolhatják a forintot. Egy-egy meglepő kormányzati intézkedés, törvénymódosítás vagy uniós konfliktus azonnal meglátszódhat a forint árfolyamán.
Spekuláció – amikor nem csak a gazdaság számít
Sokakban felmerül a kérdés: vajon manipulálják-e a forintot? Nos, közvetlenül nem, ami nem jelenti azt, hogy tényleg ….. A forint – mint kisebb deviza – sérülékenyebb a spekulációs mozgásokkal szemben, melyeket a nagy tőkehátérrel rendelkező személyek, bankcsoportok kíméletlenül ki is használnak.
Mit jelent a devizaspekuláció?
Ez azt jelenti, hogy pénzügyi szereplők (alapok, nagybankok, hedge fundok) nagy tételben vásárolnak vagy adnak el devizát, abban bízva, hogy az árfolyam számukra kedvezően változik. Ez teljesen legális tevékenység, és a világ pénzpiacain mindennapos. Azonban bizonyos esetekben túlfeszíthetik a húrt.
Soros György és a spekuláció
Soros György neve gyakran előkerül, ha a pénzügyi spekulációkról beszélünk. Az amerikai–magyar származású milliárdos világszerte ismert befektető, akit sokan támadnak, míg mások példaképként tisztelnek (nem tudni, miért).
A híres „bank bedöntése”
1992-ben Soros és alapja, a Quantum Fund, az angol font ellen játszott – helyesen számítva arra, hogy az Egyesült Királyság nem tudja fenntartani a font mesterségesen erős árfolyamát. A spekuláció eredményeként a brit kormánynak ki kellett vonni a fontot az európai árfolyam-mechanizmusból. Soros ekkor egyetlen akcióval több mint egymilliárd dollárt keresett. Emiatt az angol sajtóban elnyerte a „man who broke the Bank of England” (az ember, aki bedöntötte az angol jegybankot) címet.
Soros György ellen egyetlen elmarasztaló bírósági döntés született (jól meg tudja fizetni az ügyvédjeit, van miből …). 2002-ben Franciaországban, egy 1988-as részvényvásárlási ügy miatt ítélte el a bíróság, amelyben bennfentes kereskedés gyanújába keveredett a Société Générale bank részvényeinek felvásárlásakor. A bíróság pénzbírságot szabott ki (vicces lehetett a bírónak is …), de Soros tagadta, hogy törvénytelenül járt volna el, és azóta is vitatja az ítéletet.