Az űrhajózás világnapja, más néven Jurij Gagarin-emléknap, minden év április 12-én emlékezik meg az emberiség első űrrepüléséről. Ezen a napon, 1961-ben a szovjet kozmonauta, Jurij Gagarin a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén elsőként kerülte meg a Földet, ezzel új korszakot nyitva az emberiség történetében.
Jurij Gagarin és a Vosztok–1 küldetés
Gagarin 1961. április 12-én, moszkvai idő szerint reggel 9:07-kor indult útnak a bajkonuri űrrepülőtérről. Az űrhajó 108 perces repülése során egyszer kerülte meg a Földet, elérve a 327 kilométeres magasságot. A sikeres küldetés Gagarint világhírűvé tette, és a Szovjetuniót az űrverseny élére helyezte.
Az űrhajózás további mérföldkövei
Gagarin repülését követően az űrkutatás rohamos fejlődésnek indult, számos jelentős eseménnyel:
- 1965. március 18.: A szovjet Alekszej Leonov végrehajtotta az első űrsétát, 12 percet töltve az űrhajón kívül.
- 1969. július 20.: Az amerikai Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin az Apollo–11 küldetés során elsőként léptek a Hold felszínére, teljesítve John F. Kennedy elnök korábbi célkitűzését.
- 1971. április 19.: A Szovjetunió pályára állította a Szaljut–1-et, az első űrállomást, megnyitva az utat a hosszabb távú űrbéli tartózkodások előtt.
- 1981. április 12.: A NASA útjára indította a Columbia űrrepülőgépet, megkezdve a Space Shuttle programot, amely újra felhasználható űreszközökkel tette gazdaságosabbá az űrrepüléseket.
- 1998. november 20.: Elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulja, amely azóta is folyamatosan lakott, és a nemzetközi együttműködés szimbólumává vált.
Magyar vonatkozás
Magyarország is hozzájárult az űrkutatás történetéhez:
- 1980. május 26.: Farkas Bertalan az első magyar űrhajósként a Szojuz–36 fedélzetén jutott el az űrbe, nyolc napot töltve a világűrben.
- Napjainkban készül a második magyar űrhajós (Kapu Tibor) a Nemzetközi Űrállomásra, várhatóan 2025. május végén indul a küldetése.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor
Az űrkutatás jelenlegi és jövőbeli irányai
Napjainkban az űrkutatás újabb mérföldkövek felé halad:
- Mars-kutatás: Az olyan küldetések, mint a NASA Perseverance marsjárója, a vörös bolygó geológiáját és esetleges múltbeli életnyomait vizsgálják.
- Magánűrkutatás: Az olyan vállalatok, mint a SpaceX és a Blue Origin, forradalmasítják az űrutazást újra felhasználható rakétáikkal és a kereskedelmi űrrepülések bevezetésével.
- Hold-missziók: A NASA Artemis-programja célul tűzte ki, hogy ismét embereket juttasson a Holdra, és hosszú távú jelenlétet alakítson ki ott, előkészítve az utat a Mars felé.
- A SpaceX az egyik legnagyratörőbb tervekkel rendelkező magán űrhajózási vállalat a Starship űrhajóival.
- Megemlítendő a kínai űrhajózás is. Kína lassan utoléri, illetve néhány területen már le is körözi a vezető űrnagyhatalmat, az USA-t.
A Nemzetközi Űrállomás
(ISS: International Space Station)
A „Mennyi Palota” (Tiangong Space Station), azaz a kínai űrállomás
(kínaiul: 天宫)
Az űrhajózás világnapja alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk az emberiség eddigi űrbéli sikereiről, és izgatottan tekintsünk a jövő kihívásai és lehetőségei felé az univerzum felfedezésében.
Fotó:
