A magyar költészet napját minden év április 11-én ünnepeljük, tisztelegve ezzel irodalmunk kiemelkedő alakjai előtt. Ez a dátum nem véletlen: 1905-ben ezen a napon született József Attila, a 20. századi magyar líra egyik legmeghatározóbb költője. Érdekesség, hogy április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

József Attila a lillafüredi Szinva patak vízesése előtt.
Talán itt született a viiág egyik legszebb szerelmes verse, az Óda. Íme egy részlet:
Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyű szellője, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz –
idesereglik, ami tovatűnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.
Nézem a hegyek sörényét –
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom előrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlőidet és
– amint elfut a Szinva-patak –
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.
Az ünnep eredete 1956-ra nyúlik vissza, amikor először tartották meg a költészet napját Magyarországon. A Szovjetunióban 1955-ben tartottak először költészet napját, és ezt követően Magyarországon 1956 júniusában rendezték meg először. Kisebb kihagyás után 1961-ben folytatták, majd 1964 óta rendezik április 11-én, József Attila születésének napján.
Ezen a napon országszerte irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versmondó versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők művei egyaránt helyet kapnak, lehetőséget teremtve ezzel a magyar költészet sokszínűségének bemutatására.
A magyar költészet napja nem csupán az irodalom ünnepe, hanem a magyar nyelv gazdagságának és szépségének méltatása is. A versek képesek összekötni múltat és jelent, költőt és olvasót, kifejezve az emberi érzelmek és gondolatok legmélyebb rétegeit. Ez a nap alkalmat ad arra, hogy újra felfedezzük a költészet varázsát, és megértsük annak szerepét mindennapi életünkben.
Hajdúnánásnak is több, kiváló írója, költője van, többek között Soós Zoltán, kinek emlékét egy fa is őrzi a könyvtár előtt.

Soós Zoltán (1935. július 6. – 2015. augusztus 2.) Hajdúnánáson született magyar költő volt. Édesapja, aki motorszerelőként dolgozott, 1945-ben a Szovjetunióban hunyt el. Soós Zoltán vasesztergályosként kezdte pályafutását, majd az ózdi üzemi lap munkatársa lett, ahol versei is megjelentek. Később Hajdúnánásra visszatérve a városi könyvtár vezetője, majd a kultúrotthon igazgatója volt. 1958-ban Budapestre költözött, ahol különböző kulturális intézményeknél dolgozott, többek között a Fiatal Művészek Klubjának igazgatójaként. 1976-tól szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett.
Idézet a Bökversnapló című művéből
Július 6. szombat
Itt állok ötven évesen
gyerekem kinőtt cipőjében,
sírig becsapva.
Azt lesem,
mint foszlik szét rejtelmesen
kamasz-álmom: a Marxi Éden.
____________________________
Forrás:
- Wikipédia, )Soós Zoltán)
- Soós Zoltán fotó, Wikimedia
- József Attila: Óda, Magyar Elektronikus Könyvtár