A Székely Szabadság Napja – Emlékezés és kiállás az autonómiáért
Március 10-e a Székely Szabadság Napja, amely a székely nép történelmi küzdelmeire és autonómiatörekvéseire hívja fel a figyelmet. Ezen a napon az 1854-ben kivégzett három székely vértanúra – Gálffy Mihályra, Horváth Károlyra és Török Jánosra – emlékezünk, akik a Habsburg elnyomás ellen harcoltak és életüket áldozták a szabadságért.
A megemlékezés napjának célja azonban nem csupán a múlt felidézése, hanem a jelen és a jövő kérdéseinek hangsúlyozása is. A székely közösségek ezen a napon békés felvonulásokkal, rendezvényekkel és szimbolikus gesztusokkal fejezik ki igényüket az autonómiára, amely biztosítaná számukra az önrendelkezés jogát és kultúrájuk szabad megőrzését. A megmozdulások központi helyszíne általában Marosvásárhely, de a világ számos pontján – ahol székely közösségek élnek – szintén tartanak megemlékezéseket.
A Székely Szabadság Napja egyben annak a szimbóluma is, hogy a kisebbségi jogok védelme és az önrendelkezés kérdése ma is aktuális. A székelység kitartása és békés, demokratikus eszközökkel folytatott küzdelme példát mutat mindazok számára, akik kiállnak nemzeti identitásuk megőrzéséért. Az esemény lehetőséget ad arra, hogy a világ figyelmét ráirányítsák az erdélyi magyarság helyzetére, és hangsúlyozzák: a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása alapvető emberi érték.
Március 10-e tehát nem csupán egy emléknap, hanem egy közösségi kiállás is a szabadságért és az önrendelkezésért. A székely zászlók lobogása és az összegyűlt tömeg ereje azt üzeni: a székelység múltja, jelene és jövője elválaszthatatlan az igazságos és méltányos jogoktól.
Kár, hogy Hajdúnánás jelenlegi vezetésének már nem fontos a székely testvériség…
Amikor még az volt, lobogtak a székely zászlók is a város főterén.
