A Gergely-járás egy régi magyar népszokás, amely Szent Gergely napjához (március 12.) kapcsolódik. A hagyomány szerint Szent Gergely pápa (590–604) volt az, aki nagy figyelmet fordított az oktatásra, ezért a középkorban őt tekintették az iskolások patrónusának.
A Gergely-járás eredete és elterjedése
A középkorban, főként a XIV–XV. századtól kezdve alakult ki az iskolásokat segítő adománygyűjtő szokás. Ebben az időben az iskolába járás nem volt általános, és az egyházi iskolák tanulói gyakran rászorultak a közösség támogatására. Az iskolamesterek és diákok csoportokba szerveződve házról házra jártak, hogy adományokat (élelmiszert, pénzt, ruhát) gyűjtsenek az iskolai költségek fedezésére.
A szokás Magyarországon főként a XVIII–XIX. században volt elterjedt, és az iskolás gyerekek adománygyűjtő, dramatikus játékkal egybekötött éneklő felvonulásává vált. A diákok tanítójuk vezetésével vagy egy idősebb diák irányításával, ünnepi öltözetben, zászlókkal és különféle kellékekkel járták végig a falut vagy várost.
A Gergely-járás menete és eseményei
A hagyományos Gergely-járás során a gyerekek az alábbi módon vettek részt:
- Énekek és versek: A diákok különféle iskolásnótákat és köszöntőket énekeltek, például a „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak…” kezdetű éneket.
- Jelmezek és kellékek: Gyakran viseletben vagy pásztorbotot, zászlót tartva vonultak.
- Tréfás jelenetek: Egyes helyeken dramatikus elemek is társultak az eseményhez, például egy diák tanítót játszott, aki tréfásan „korbácsolta” a lustább diákokat.
- Adománygyűjtés: A házaknál tojást, szalonnát, lisztet vagy más élelmiszert kaptak, amit később közösen elfogyasztottak.
Hol tartják ma is a Gergely-járást?
Bár a szokás a XX. században fokozatosan visszaszorult, napjainkban néhány helyen újraélesztették vagy hagyományőrző eseményként tartják meg:
- Szentendrei Skanzen: A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri részlegében időről időre szerveznek Gergely-járáshoz kapcsolódó bemutatókat.
- Hagyományőrző iskolák: Néhány néptánccal és hagyományőrzéssel foglalkozó iskola vagy csoport szokta feleleveníteni ezt a népszokást.
- Egyes falvak és népművészeti rendezvények: Alkalmanként falusi ünnepségeken vagy néprajzi fesztiválokon is megemlékeznek róla.
Ma elsősorban az oktatás fontosságára és a régi falusi közösségek összetartására emlékeztet a Gergely-járás, és azok a helyek, ahol még tartják, gyakran a hagyományőrzés céljából szervezik meg.
M5 Lexikon – Örökségünk, Gergely napja, gergelyjárás
Az M5 tévécsatorna is bemutatta a Gergely-járást.
Az éneken sokan sokféle változatban dolgozták fel. Az online forrásokban az eredetinek tekinthető) szöveg is változatos formában jelenik meg.
A „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak…” kezdetű ének szövege a következő:
“Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napja,
Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába.
Lám a madarak is hogy szaporodjanak, majd eljönnek;
A szép kikeletnek sok szép énekszóval zengedeznek.
Krisztus urunk régen itt e földön lévén gyermekkorban,
Szeretvén rendünket, ülvén doktorok közt a templomban.
Mert illendőképpen, mint gyümölcsöskertben a fáitok,
Neveltetnek ifjak, gyermekek s jó fiúk Isten által.
Ilyképpen királyok, úrfiak s császárok oktattatnak;
A szegény árvák is, elhagyott ifjak is taníttatnak.
Ti is azonképpen jertek el csak szépen iskolába!
Jó tanítónk vagyon, kit Isten megáldjon, ki minket vár.”
A feldolgozások viszont más szöveggel dolgoznak.
Nézzünk három példát:
Ringató együttes
Kolompos együttes: Gergelyjárás (Jönnek a huszárok)
Kodály Zoltán: Gergelyjárás
Előadja: Magyar Rádió Gyermekkórusa
Vezényel: Csányi László