Akaratukon kívül isszák a főcsatorna vizét!
Szerződésszegéssel vádolja a vízműszolgáltatót Hajdúnánás polgármestere!
Olvashattuk a Debrecinerben …
A témában vannak kérdéseink:
Érez valaki felelősséget vagy elkötelezettséget a jövő nemzedéke iránt?
Kérdezzük ezt azért, mert van egy olyan Facebook bejegyzés, amelyben kifogásolja a város vezetője a megoldást. A mi meglátásunk viszont az, hogy amennyiben a felszíni víz alkalmas egészséges ivóvízként történő fogyasztásra, akkor miért tiltakozik ellene egy város vezetősége?
A mi szempontunk a következő:
Városunk többszázéves, és nyilván mindig arra törekedett, hogy az utódok is vagyis a következő nemzedékek is itt éljenek. Ehhez viszont (sok minden más mellett) víz kell. Az elmúlt és jelenlegi évszázad történései rávilágítanak a víz fontosságára. Kérdésünk: ha a Keleti-Főcsatorna vize jelenleg alkalmas ivóvízként történő felhasználásra, akkor azt miért ne használhatnánk? Ráadásul a rétegvíz kitermelésének megállítása a jövő nemzedékének a lehetőségeit biztosíthatja.
Itt azért megemlítjük példaként debreceni Nagyerdő vízháztartás problémáit, amely arról szól, hogy az elmúlt (kb. 50 évben) méterekkel csökkent a nyugalmi vízszint, vagyis a rétegnyomás, ami egyértelműen a visszapótlódás csökkenését – és hogy sokak számára is érthető legyen -, a rétegnyomás csökkenése, a víz pótlódásának csökkenését is jelenti.
Ezekre a tényekre tekintettel Ne vegyük el a jövő nemzedékétől a döntés és használat lehetőségét!
A vízválság árnyékában: Hajdúnánás jövője és az elutasított kincs
I. A víz: Élet, civilizáció, és a jövő generációinak felelőssége
Hajdúnánás több százéves történelme azt bizonyítja, hogy a közösség fennmaradása szorosan összefügg a stabil és biztonságos vízellátással. Az elmúlt évszázadokban a rétegvíz (artézi víz) jelentette a megkérdőjelezhetetlen forrást. Azonban ma, a klímaváltozás és a növekvő aszályok korában, amikor a világ számtalan települése vízkorlátozásokkal küzd, a vízforrások fenntarthatósága már nem lehet helyi politikai vita tárgya, hanem nemzedékeket átívelő stratégiai döntés.
A városvezetés jelenlegi álláspontja – amely tiltakozik a Keleti-Főcsatornából származó, modern technológiával ivóvízzé tisztított felszíni víz használata ellen – az elmúlt évszázadok vízbőségének hamis biztonságérzetét tükrözi. Ez a hozzáállás nem felel meg a 21. századi vízgazdálkodási felelősségnek, amelynek sarokköve a forrásdiverzifikáció és a tartalékok megőrzése.
II. Az extrém baklövés: A rétegvíz kimerítése a felszíni víz elutasításával
Vizsgáljuk meg a jelenlegi döntés extrém következményét (a teljes elutasítás forgatókönyvét), szembeállítva a hosszú távú fenntarthatóság követelményével.
| Variáció | Rövid távú előny/érv | Extrém, hosszú távú következmény |
|---|---|---|
| A Keleti-Főcsatorna vizének elutasítása | A hagyományos „rétegvíz tisztaságának” illúziója; Politikai elkötelezettség a régi forrás mellett. | A rétegvíz bázis megkérdőjelezhetetlen kimerítése, csökkenő hozamok, a kutak kiszáradása. A jövő generációinak elhagyott, víztelen városa marad. |
| A kevert víz elfogadása | Két független forrás bekapcsolása; A Keleti-Főcsatorna vízbázisának terhelése. | A rétegvíz bázis megóvása tartalék forrásként. A jövő generációi rendelkezhetnek a felbecsülhetetlen értékű, érintetlen vízkincs feletti döntési joggal. |
A jövő generációinak jogai: A rétegvíz egy véges kincs, amelynek megújulása évszázadokig, esetleg évezredekig tart. Amikor a városvezetés a Keleti-Főcsatorna, bizonyítottan ivóvíz minőségűre kezelt vizét elutasítja, valójában a jövő generációi elől veszi el a lehetőségét, hogy ők döntsenek a rétegvíz felhasználásáról. Ezt nevezhetjük víz-etikai bűnnek.
III. A modern vízműtechnológia felelőssége és a valóság
A tiltakozás alapja a feltételezés, hogy a Keleti-Főcsatorna vize „rosszabb” a rétegvíznél. Ez a felvetés figyelmen kívül hagyja a beruházásban rejlő technológiai vívmányokat:
- A minőség garantált: A Balmazújvárosnál megépült felszíni víztisztító mű a legkorszerűbb eljárásokat (pl. aktív szén
szűrés, adszororpciót) alkalmazza, amelyek a felszíni vizet magasabb minőségűre képesek tisztítani, mint a hagyományos rétegvízkezelés. A vízműszolgáltató (TRV Zrt.) az érvényes magyar és EU-s ivóvíz szabványoknak megfelelő minőséget garantálja. - Itt érdemes megemlíteni azt, hogy Balamzújvároson, a Felszíni vízműben egy rendkívül fejlett tisztítási technológiát működtetnek. Az úgynevezett AOP a Fejlett Oxidációs Eljárás rövidítése, amely többféle megoldások külön-külön, és a megoldások kombinált alkalmazását is lehetővé teszik.
Az AOP rendszerek általában két vagy több oxidációs folyamat kombinációját használják a hidroxilgyökök nagy koncentrációjának előállításához:
- UV / H2O2 (Hidrogén-peroxid): Az UV-fény aktiválja a hidrogén-peroxidot, hidroxilgyököket szabadítva fel.
- Ózon (O3)H2O2: Az ózon és a peroxid kombinációja.
- Ózon (O3)/UV: A dúsított oxigénből előállított ózon UV-fénnyel kombinálva.
- Elektrokémiai oxidáció: Elektrolízis útján generált oxidatív fajok.
A fenti felsorolásból emeljük ki az Ózon (O3) – H2O2 hidrogénperoxid eljárást, amelyet egyszerűsített néven peroxon eljárásnak is neveznek.
Anélkül, hogy belemélyednénk a problémás szennyezők ismertetésébe, címszavakban bemutatjuk:
Gyógyszermaradványok és hormonok: Antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, endokrin rendszert károsító anyagok (pl. fogamzásgátló tablettákból származó hormonok) a szennyvíz tisztítását követően bejutnak a felszíni vizekbe.
Ez a Keleti-Főcsatorna esetében nem következhet be, mert a Főcsatorna vize ENM érintkezik szennyvízzel, tilos annak bejuttatása.
Peszticidek és növényvédő szerek: Mezőgazdasági eredetű vegyszermaradványok a talajvízben és felszíni vizekben.
Per- és Polifluor-alkil anyagok (PFAS): Az „örök vegyi anyagok” néven is ismertek, rendkívül stabilak és nehezen bonthatók.
Ezek oxidálására és lebontására az AOP (Fejlett Oxidációs Eljárások) a megoldás.
- Az AOP egy speciális kémiai vízkezelési technológia, amelyet arra terveztek, hogy a hagyományos módszerekkel nehezen eltávolítható szerves és bizonyos szervetlen mikroszennyezőket semlegesítse a vízből
- A vízbiztonság = Forrásdiverzifikáció: A Keleti-Főcsatorna vize a tartalékot jelenti. Ha a rétegvíz hozama egy aszályos időszakban csökken, a város kritikus helyzetbe kerül. A két forrás keverése a legmagasabb fokú ellátásbiztonságot nyújtja.
IV. A javaslat: Szembesítés és paradigmaváltás
A városvezetésnek azonnal felül kell vizsgálnia a szerződésszegésre vonatkozó fókuszát, és a következő stratégiai lépéseket kell megtennie:
- Az utódok számára a város vízkészletének megóvása: A rétegvíz kitermelését csökkenteni kell, a Keleti-Főcsatorna vizét pedig elsődlegesen kell használni mindaddig, amíg az alkalmas emberi fogasztásra. Így az artézi kincs a jövő nemzedékeinek vészhelyzeti, érintetlen tartaléka maradhat.
- Transzparencia és tájékoztatás: Nem elegendő a független laborvizsgálatok eredménye. A polgármesternek a tiltakozás helyett a bizalom építésére kell fókuszálnia: látogatásokat szervezni a víztisztító műbe, és nyílt, szakmai vitát kezdeményezni a lakossággal a víz-etikai kötelességekről.
- A bíróság helyett a biztonság: A szolgáltatóval való jogi háború helyett egy olyan üzemeltetési megállapodásra kell törekedni, amely rögzíti a rétegvíz bázis hosszú távú megőrzésének szempontjait, a minimális rétegvíz kitermelést, és garantálja a folyamatos, hiteles vízminőség-ellenőrzést.
A Keleti-Főcsatorna vize nem ellenség, hanem megváltás. Elutasítani egy olyan ivóvízforrást, amely egy 17 milliárd forintos beruházás révén készült el a város vízbiztonságának növelésére, nem csupán politikai baklövés. Ez a jövő nemzedékeinek megfosztása az egyik legalapvetőbb emberi jogtól: a vízhez való biztonságos hozzáféréstől, amikor a régi kincs elfogy.
Kiegészítés: Cáfolatok a tiltakozó érvekkel szemben
A cél itt az, hogy a felmerülő félelmeket a jövőre nézve még nagyobb veszélyekkel állítsuk szembe, megmutatva a víztisztítás korszerűségét és a felelőtlen forrás-elutasítás árát.
| Félelem/tiltakozó érv | politikai/rövid távú értelmezés | Extrém cáfolat a jövő generációi szemszögéből |
|---|---|---|
| 1. A klór szaga és íze (A főcsatorna vize klórosabb) | A víz íze romlik, a „tiszta” rétegvízhez szoktunk hozzá. | A szagtalan/íztelen kiszáradás: Ha kimerül a rétegvíz, nem lesz klóros víz sem, csak víz nélküli csapok. Az enyhe klóros mellékíz a fertőtlenítés, azaz a biztonság garanciája. A modern klórozás (esetlegesen NaOCl) minimalizálja ezt, de a teljes klórmentesség kockázatot jelent. Inkább a biztonságos klóros víz, mint a tiszta, de kiszáradt kút. |
| 2. A folyóvíz „szennyezettebb” (mikroszennyezők) | A folyóvízben ipari és mezőgazdasági maradványok vannak. | A rétegvíz rejtett időzített bombája: A modern tisztító (pl. fordított ozmózis / aktív szén technológia) képes eltávolítani a gyógyszermaradványokat és peszticideket, amelyeket a hagyományos rétegvíz-kezelés sokszor nem is szűr. Az elfogyasztott rétegvíz csökkentésével megszűnhet a rétegvíz bázisának belső, feltáratlan szennyeződésének kockázata is. A Főcsatorna vize láthatóan ellenőrzött, a rétegvíz bázisa láthatatlan és hosszú távon kimeríthető. |
| 3. Szerződésszegés vádja (Jogi vita a szolgáltatóval) | A szolgáltató nem tartja be az eredeti megállapodást. | A jogi hiba ára: A jogi vita rövid távú győzelme (ha sikerül) azt jelenti, hogy a szolgáltató továbbra is maximalizálja a rétegvíz kitermelését. Ez a jogi győzelem egyet jelent a jövő generációi elleni vízügyi vereséggel és a készletek végleges kimerítésének felgyorsításával. A szerződésszegés helyett a vízbiztonsági stratégia hiányára kell koncentrálni. |
A városvezetés és a lakosság felelőssége nem a múlt kényelmének (rétegvíz íze) megőrzése, hanem a jövő túlélésének (vízkészlet) garantálása. A Keleti-Főcsatorna vize a szükséges áldozat a rétegvíz hosszú távú megőrzéséért és a jövőnk fenntartásáért.