2025 május eleje óta aggasztó környezeti esemény zajlik Erdély szívében: a híres parajdi sóbánya a közeli Korond-patak áradása miatt megtelt vízzel. A bányába betört víz feloldotta a kősót, és ez a víz sószennyezéssel terhelve jutott tovább a Maros felé. Ez a folyamat már most hatással van a környék ökológiai állapotára, és a helyzet romlásával a Tisza folyót is elérheti a szennyezés.
A bánya turisták által látogatott része – itt még vízmentesen
Itt pedig már elárasztva az egyik folyosó
Miért baj, ha só kerül az édesvízbe?
A folyók és patakok élővilága édesvízi környezethez alkalmazkodott. A vízi szervezetek – halak, rovarlárvák, planktonok – kifejezetten érzékenyek a vízben oldott só mennyiségére. Még egy viszonylag kis mértékű sókoncentráció-emelkedés is stresszt, szaporodási zavarokat, sőt pusztulást okozhat ezeknél a fajoknál. A Korond-patak és a Maros menti természetes élőhelyek már most is fokozott terhelésnek vannak kitéve.
A megnövekedett sótartalom a vízi növényekre is hatással van: a só csökkenti a fotoszintézist, megváltoztatja a víz pH-értékét, és elősegíti bizonyos sótűrő, invazív fajok terjedését, amelyek kiszoríthatják az őshonos élővilágot.
A mezőgazdaság és az ivóvízbázis is veszélyben
A sós víz nemcsak a természetet, hanem az emberi tevékenységet is érinti. A Maros mentén sok helyen az öntözéshez folyóvizet használnak, és ha ez a víz sóval terhelt, a talaj elszikesedik. Ez rontja a terméshozamot, csökkenti a talaj termőképességét, és hosszú távon gazdasági károkat okoz.
A szikes talaj életre alkalmatlan
Különösen aggasztó, hogy a Maros több település ivóvízbázisát is táplálja – közvetve vagy közvetlenül. A só eltávolítása az ivóvízből nehézkes és drága folyamat, és nem minden vízmű képes hatékonyan kezelni ilyen típusú szennyezést. A probléma tehát nem csak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi kihívás is lehet.
Határokon átnyúló hatások
A parajdi sóbánya Romániában található, de a sóoldat a Maroson keresztül elérheti a Tiszát, amely már Magyarország egyik legjelentősebb folyója. A Tisza mentén fekvő települések – köztük Szeged, Szolnok és Tokaj – is a folyóból vagy annak vízbázisából nyernek vizet. A szennyezés tehát határokon átnyúló probléma, amely nemcsak regionális, hanem európai uniós szintű figyelmet is igényel.
Mit lehet tenni?
Jelenleg romániai szakértők próbálják felmérni és mérsékelni a szivárgást. A bánya szerkezetének stabilizálása és a sós víz további terjedésének megakadályozása az elsődleges cél. Emellett fontos a folyamatos vízminőség-monitorozás, különösen a Maros és a Tisza mentén. Magyar oldalon is fokozott figyelemre és előkészületekre van szükség, hogy időben lehessen reagálni a változásokra.
A parajdi sóbánya beomlása nem csupán egy helyi bányaomlás következménye. A kiszivárgó sóoldat már most is változásokat okoz a Korond-patak és a Maros ökoszisztémájában, és hatása akár több országon át is érezhető lesz. A természetes vizek sóval való terhelése veszélyezteti a biodiverzitást, a mezőgazdaságot és az ivóvízbiztonságot. A kialakult helyzet sürgető nemzetközi együttműködést és hosszú távú megfigyelést igényel, mielőtt a kár visszafordíthatatlanná válik.