Magyar feltalálók napja – ismerjük meg az igazi újítókat!
Sokszor előfordul, hogy a világ nagy feltalálóit ismerjük jobban, mint a sajátjainkat. Pedig Magyarország több olyan jelentős találmánnyal járult hozzá a tudományhoz és a mindennapi élethez, amelyek nélkül ma sok dolog másképp működne. Éppen ezért fontos, hogy minden évben megünnepeljük a magyar feltalálók napját, amely június 13-án van. Ez az alkalom arra szolgál, hogy méltóképpen emlékezzünk azokra a magyar tudósokra és feltalálókra, akik világszerte jelentős hatással voltak az életünkre.
Miért éppen június 13-a a magyar feltalálók napja?
A magyar feltalálók napját 2009-ben jelölte ki a magyar parlament. Ennek az az apropója, hogy ezen a napon, 1941-ben jegyezték be szabadalomként Szent-Györgyi Albert eljárását a C-vitamin előállítására. Szent-Györgyi Albert, aki 1937-ben Nobel-díjat kapott, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, és munkássága nélkülözhetetlen volt a vitaminok kutatásában. Az ünnep célja, hogy a figyelem középpontjába állítsa a magyar találmányokat és azok alkotóit, és ösztönözze a fiatalokat az innovációra.
A golyóstoll – egy apró golyó, ami forradalmasította az írást
Biztosan mindenki használ golyóstollat, de kevesen tudják, hogy ennek a mindennapi eszköznek a feltalálója egy magyar, Bíró László József (1899–1985). Bíró újságíróként és festékgyárosként dolgozott, és megfigyelte, hogy az újságnyomtatásnál használt gyorsan száradó festék jobban működik, mint a hagyományos tinták. Ebből a felismerésből született meg az ötlete, hogy egy olyan írószerszámot hozzon létre, amelyben a tinta nem folyik el, és gyorsan szárad.
Bíró László József (1899–1985)
1938-ban Magyarországon szabadalmaztatta a golyóstollat, amelynek lényege egy apró, forgó golyó a tollhegyben, ami adagolja az írótintát. A II. világháború miatt Argentínába emigrált, ahol testvérével, György vegyészmérnökkel továbbfejlesztették és 1943-ban elkezdték gyártani a „Birome” nevű golyóstollat. Innen indult el világhódító útjára az eszköz, amit ma szinte mindenhol használnak.
Rubik Ernő és a bűvös kocka – a játék, ami gondolkodásra késztet
Rubik Ernő neve szinte egybeforrt a bűvös kockával, amely 1974-ben született meg. Ez a színes kocka nem csak játék, hanem remek eszköz a térlátás, a logikai gondolkodás fejlesztésére. Az egész világon ismert és kedvelt, és a magyar kreativitás egyik legismertebb szimbóluma. Rubik szobrászként és építészként dolgozott, mikor kifejlesztette ezt az innovatív eszközt, amely több mint 350 millió eladott darabbal a legnépszerűbb logikai játékok közé tartozik.
Rubik Ernő
Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin – az életmentő vitamin
Szent-Györgyi Albert 1930-as években izolálta először a C-vitamint, főleg paprikából, és dolgozta ki annak előállítási módszerét. Az általa végzett kutatások nélkül nem lenne ismert a C-vitamin egészségügyi jelentősége. 1941-ben jegyezték be szabadalomként a C-vitamin előállításának módját, ami lehetővé tette annak széleskörű alkalmazását a táplálkozástudományban és az orvostudományban egyaránt.
Szent-Györgyi Albert
Neumann János – a számítógép elméleti atyja
Neumann János (1903–1957) matematikus és fizikus volt, akinek a nevéhez fűződik a modern számítógépek működési elvének megalkotása. 1945-ben dolgozta ki a Neumann-architektúrát, ami alapvetően meghatározza, hogyan működnek a mai számítógépek: központi egység, memória, adat- és utasításkezelés. Ez a rendszer azóta is a világ számítógépeinek alapja, és Neumann a számítástudomány egyik legnagyobb úttörője.
Neumann János (1903–1957)
Gábor Dénes és a holográfia – a 3D képek megalkotója
Gábor Dénes (1900–1979) fizikus 1947-ben szabadalmaztatta a holográfiát, azaz a háromdimenziós képalkotás módszerét. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a fényhullámokat rögzítsük és így életnagyságú, térhatású képeket hozzunk létre. A holográfia ma már orvosi diagnosztikában, művészetekben, biztonságtechnikában is fontos szerepet játszik.
Gábor Dénes (1900–1979)
Tihanyi Kálmán és az ikonokszóp – a televízió előfutára
Tihanyi Kálmán (1897–1947) mérnök 1926-ban szabadalmaztatta az ikonokszópot, egy olyan elektronikus képrögzítő eszközt, amely a televíziózás technikai alapját képezte. Az ő találmánya nélkül a televízió, ahogy ma ismerjük, nem jöhetett volna létre.
Tihanyi Kálmán (1897–1947)
Karikó Katalin – az életmentő Nobel-díjasunk
Katalin Karikó a 2023-as orvosi–élettani Nobel-díjat nyerte el Drew Weissmannal közösen az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében játszott kulcsfontosságú szerepéért. Szolnokon született 1955-ben, és pályafutását a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte, majd az Egyesült Államokban folytatta munkáját. Felfedezése, miszerint az mRNS nukleozidjainak (uridin) módosítása — főleg pszeudouridinnel — csökkenti az immunválaszt és stabilizálja az mRNS-t, lehetővé tette a Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinák gyors fejlesztését, melyek több millió életet mentettek meg a COVID‑19 járvány idején .
Karikó Katalin
Krausz Ferenc – az attofizika létrehozója
2023-as fizikai Nobel-díj egyik nyertese Pierre Agostini és Anne L’Huillier mellett, az első attoszekundumos fényimpulzusok előállításáért és méréséért. Móri születésű fizikus (1962), aki a bécsi Műegyetemen középiskolázott, jelenleg a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézetének tagja. Az általa vezetett kutatócsoport létrehozta az első attoszekundumos fényforrást, amely lehetővé tette az elektronok mozgásának közvetlen követését atomon belül – ezzel megalapozva az úgynevezett attófizikát, számos lehetőséget nyitva az elektronikai és biomedicinális alkalmazások felé .
Krausz Ferenc
Végül …
Magyarország rendkívül gazdag találmányokban és innovációkban. Bátran és büszkén emlékezzünk olyan nagy magyar tudósokra és újítókra, mint Bíró László József, Rubik Ernő, Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Gábor Dénes vagy Tihanyi Kálmán. Ezek az emberek nemcsak Magyarország, hanem a világ fejlődését is elősegítették. Az ő példájuk ösztönözhet minket, hogy mindig keressük az új megoldásokat, és soha ne féljünk az újításoktól.
Hagyjuk az olyan szlogeneket, hogy „merjünk kicsik lenni”.
Források: