Az elmúlt években Hajdúnánás elindult egy ígéretes úton: a helyben megtermelt, feldolgozott és értékesített élelmiszerek modelljét kezdte el építeni, amely nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag és egészségügyi szempontból is figyelemre méltó eredményeket hozott. A „Nánási Portéka”, a „Kendereskert” biogazdálkodási rendszere, valamint a Városi Húsbolt működése mind egy fenntartható, rövid ellátási láncra épülő élelmiszerellátás sarokkövei lettek. Most azonban ezek a kezdeményezések komoly veszélybe kerültek.
Mi az a rövid ellátási lánc?
A rövid ellátási lánc lényege, hogy a termelő és a fogyasztó közötti távolság – legyen az fizikai, gazdasági vagy társadalmi – minimális. A termék útja nem halad keresztül országokon, közvetítő cégeken és globális logisztikai rendszereken. Ehelyett a helyben megtermelt élelmiszer helyben kerül az asztalra.
Ez nem csak kevesebb környezeti terhelést jelent, hanem:
- frissebb, egészségesebb élelmiszert a vásárlónak,
- tisztességesebb jövedelmet a helyi termelőnek,
- kisebb kitettséget a globális piaci ingadozásoknak,
- és erősebb közösségi hálót egy városon belül.
Hajdúnánás mint jó példa
A Nánási Portéka program nem csak egy arculati elem volt. Helyi kézművesek, kistermelők, gazdák kaptak általa lehetőséget arra, hogy közvetlenül értékesítsék termékeiket. A Városi Húsbolt a helyi feldolgozást támogatta, a Kendereskert pedig példás bioalapú termelést végzett – oktatási, nevelési, környezetvédelmi küldetéssel.
Ez a három pillér együtt nem csak „helyi színezet” volt, hanem egy rendszer, amely hiteles alternatívát nyújtott az ipari élelmiszerláncokkal szemben.
Az új városvezetés (Bódi Judit polgármester) megszüntette a honlapját – www.nanasporteka.hu)
Veszélyben a jövő
A Városi Húsbolt megszüntetése, a Kendereskert működésének hátráltatása, valamint a Nánási Portéka program lehetséges leépítése azt jelzi, hogy a város – egyelőre meg nem indokolt módon – szétver egy működő, értékes rendszert. Ez nem csupán gazdasági, hanem identitásbeli és társadalmi veszteség is.
A hosszú évek alatt kialakított helyi bizalom, a termelő és fogyasztó közti kapcsolat, az arculat, amit a város magáról épített, egy tollvonással eltűnhet. A helyi lakosok ezután a multinacionális kereskedelmi láncokra szorulhatnak – drágább, gyengébb minőségű és kevésbé megbízható élelmiszerekhez.
Érintett a város lakossága is
Nem lehet elmenni amellett sem, hogy ezek az intézkedések a lakosság egészséges, minőségi ellátását veszélyeztetik. A biozöldségek, háztáji húsáruk, kézműves termékek nem csupán divatos alternatívák – ezek a helyi lakók valós, jó minőségű táplálkozási forrásai.
Ráadásul ezek a kezdeményezések munkahelyeket, gyakorlati oktatást, helyi gazdasági körforgást generálnak. A megszüntetésük nem csupán a jelen, hanem a jövő ellen is dolgozik.
A biogazdálkodás fontosságáról, országos híréről itt írtunk, közölve Kükedi Zsolt véleményét: Ahogy egy külső szakember látja
Zárszó helyett
Ha Hajdúnánás valóban közösségi város akar maradni, akkor a „Portéka”, a „Kert”, a „Húsbolt” nem lehet múló érték, hanem olyannak kellene tekinteni Bódi Judit vezetésének is, amelyek megőrzésre és megerősítésre érdemesek.
Egy város nem csak attól lesz élhető, hogy van térkő és lámpa, a piac előtti virágos mező helyett beton, hanem attól, hogy mit tesz a közösség egészségéért, megélhetéséért, önállóságáért.
Ezt nem söpörheti le az asztalról semmilyen változás.
Forrás: