Az 1848-as forradalom Magyarországon márciusban robbant ki, és néhány hét alatt alapjaiban változtatta meg a társadalom és az állam szerkezetét. Májusra a forradalmi lelkesedést a szervezés, intézményépítés és a birodalmi viszonyok újratárgyalása váltotta fel. Ez az időszak a békés reformok és a közelgő konfliktusok kettősségében telt.
A hónap egyik legfontosabb eseménye az első népképviseleti országgyűlés megnyitása volt 1848. május 10-én, Pesten. Ez az országgyűlés az áprilisi törvények alapján került összehívásra, és már nem a rendi, hanem a polgári elvek szerint választott képviselőkkel működött. Ezzel a magyar politikai rendszer történelmi léptékű fordulatot vett: a képviseleti demokrácia útjára lépett.
A kormány élén gróf Batthyány Lajos miniszterelnök állt, aki továbbra is békés eszközökkel próbálta rendezni a viszonyt a Habsburg udvarral. Az áprilisi törvények értelmében a magyar kormány autonómiát kapott belügyekben, de a külpolitika, hadügy és pénzügyek kérdése továbbra is vitatott maradt. Májusban a Batthyány-kabinet ezekben a kulcskérdésekben igyekezett hatáskörét megerősíteni.
Ugyanekkor azonban egyre élesebben jelentkeztek a nemzetiségi feszültségek, különösen a szerb és horvát területeken. 1848. május 13–15. között a szerb vezetők Karlócán nemzeti gyűlést tartottak, ahol autonómiát és a szerb nyelv hivatalossá tételét követelték. A gyűlésen kikiáltották a Szerb Vajdaságot, ami nyílt szembenállást jelentett a magyar kormánnyal. Ezzel kezdetét vette a délvidéki válság, amely később fegyveres konfliktusba torkollott.
A Szerb Vajdaság
Miközben a Batthyány-kormány a politikai és társadalmi reformok útján haladt, elkezdődött a honvédség szervezése is. A kormány májusban elindította az önkéntes toborzásokat és nemzetőrség megerősítését, felismerve, hogy a Habsburg Birodalommal és a nemzetiségi mozgalmakkal való feszültség egyre kevésbé oldható meg pusztán tárgyalással.
A Batthyány-kormány
Mindeközben Josip Jelačić (Jellasics) horvát bán, aki áprilisban még néma maradt, májusban nyíltan szembefordult a magyar kormánnyal. Bár Ferenc József csak júniusban nevezte ki hivatalosan a magyar kormány ellen fellépő seregek élére, Jelačić mozgolódása már májusban aggodalomra adott okot.
1848 májusa a magyar forradalom „építkező” szakaszához tartozik: a politikai reformok beindultak, a kormány megerősítette hatalmát, és a nemzet elkezdte kiépíteni önálló intézményeit. Ugyanakkor a nemzetiségi követelések és a birodalmi ellenállás előrevetítették, hogy a szabadságharc hamarosan már nemcsak törvényhozási és diplomáciai, hanem katonai síkra is terelődik.
Forrás:
