Skip to content

1848-49: napról napra 3.

  • by

Minden évben megemlékezünk az 1848-49-es forradalom legfontosabb eseményeiről, beszédek hangzanak el a forradalom kitörésének napján, az Aradi vértanúkról is megemlékezünk, de ritkán követjük végig ha nem is napról napra, de egy kicsit részletkbe menően ennek a hősies mésfél évnek az eseményeit.

Most megpróbáljuk…

Áprilisi törvények

Az 1848-as áprilisi törvények a magyar reformkor csúcspontját jelentették, és a modern magyar parlamentarizmus és jogállamiság alapját fektették le. Ezek a törvények rögzítették a polgári átalakulás legfontosabb elemeit, és Magyarország alkotmányos önállóságának sarokkövei lettek.

Előzmények

A reformkori Magyarországon (1830-as évek – 1848) egyre erősödtek a polgári átalakulásra vonatkozó követelések. A reformmozgalmat olyan politikusok vezették, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós.

A bécsi udvar konzervatív politikát folytatott, és bár az 1840-es években bizonyos reformokat engedélyeztek (pl. az önkéntes örökváltságot 1839–40-ben), az igazi áttörésre nem volt esély a Habsburg-abszolutizmus árnyékában.

A szikra: Forradalom Párizsban
Ég Lajos Fülöp király trónja a Place de la Bastille-ban, az 1848-as francia forradalom idején,
Párizs 1848. február 25.

Az 1848. februári párizsi forradalom elindította az Európán végigsöprő forradalmi hullámot, amely márciusban Bécsbe és Budapestre is elért. Március 3-án Kossuth Lajos az országgyűlés alsótáblájában beszédet mondott, amelyben felelős magyar kormányt követelt. Március 15-én pedig Pesten a forradalom győzött, és a tömeg követelte a 12 pont teljesítését.


V. Ferdinánd kényszerhelyzetben

A márciusi forradalom hatására a bécsi udvar kényszerhelyzetbe került. V. Ferdinánd király és az osztrák kormány engedményekre kényszerült, és hozzájárult egy felelős magyar kormány létrejöttéhez.

  • Március végén Batthyány Lajost nevezték ki miniszterelnöknek, és április 7-én hivatalosan is megalakult az első magyar felelős kormány.
  • Az országgyűlés által kidolgozott reformtörvényeket április 11-én V. Ferdinánd szentesítette.

A legfontosabb közreműködők

Az áprilisi törvények megszületésében kiemelkedő szerepet játszottak:

  • Kossuth Lajos – az átalakulás egyik fő szószólója
  • Batthyány Lajos – az első felelős kormány vezetője
  • Deák Ferenc – jogi szakértelmével segítette a törvények kidolgozását
  • Eötvös József – a közoktatás és a művelődés fejlesztésének élharcosa
  • Széchenyi István – az átalakulást óvatosabban támogatta, de kormánytagként részt vett a munkában

Előzmény:
Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására, 1825-ben
(Litográfia, Vinzenz Katzler)


Az áprilisi törvények legfontosabb pontjai

  1. Alkotmányos monarchia – Magyarország önálló kormányt kapott, amely az uralkodónak és az országgyűlésnek volt felelős.
  2. Jobbágyfelszabadítás – eltörölték a jobbágyrendszert, és megszüntették a földesúri terheket.
  3. Törvény előtti egyenlőség – minden magyar állampolgár jogegyenlőséget kapott.
  4. Népképviseleti országgyűlés – a korábbi rendi országgyűlés helyett a nép választotta a képviselőket.
  5. Sajtószabadság – eltörölték a cenzúrát.
  6. Nemzetőrség – létrejött a magyar önvédelem biztosítására.
  7. Közteherviselés – minden társadalmi rétegnek adóznia kellett.
  8. Önálló magyar kormány – felelős a magyar országgyűlésnek, nem a bécsi udvarnak.
  9. Unió Erdéllyel – kimondták Erdély és Magyarország egyesítését.

Hatásai

  • Modern állam létrejötte: Magyarország lényegében parlamentáris monarchiává vált.
  • Társadalmi átalakulás: a jobbágyfelszabadítás megszüntette a feudális viszonyokat.
  • Habsburg-ellenállás: Bécs eleinte kényszerből fogadta el a törvényeket, de később vissza akarta vonni őket.
  • Nemzetiségi konfliktusok: a magyar államiság megerősödése feszültségeket okozott a nemzetiségekkel (pl. horvátok, románok, szerbek).
  • Szabadságharc: a törvények betartása hamar konfliktusba került a bécsi udvarral, ami 1848–49-ben fegyveres harcba torkollott.

Egyenruharajzok a szabadságharcból


Az 1848-as áprilisi törvények jelentették a modern magyar alkotmányosság alapját. Bár a Habsburgok később megpróbálták visszavonni őket, a törvények szellemisége meghatározó maradt, és a kiegyezés (1867) után is fontos előzménynek számított.

Fotó: